Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 11 (88. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
185 Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Képviselőtársaim! Most m ár valóban végére értünk a bizottsági üléseken megfogalmazódott vélemények ismertetésének. Így tehát következnek a vezérszónoklatok, 2020 perces időkeretben, amelyek közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Mindezek előtt tájékoztatom önöket, hogy a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője azzal a kéréssel fordult az Országgyűlés elnökéhez, hogy a vezérszónoki sorrendet szabályozó házbizottsági állásfoglalástól eltérően a két képviselőcsoport felszólalása egymást felcserélve történhessen meg. Ennek a kérésn ek elnök asszony helyt adott. Most pedig megadom a szót Korózs Lajos képviselő úrnak, az MSZP vezérszónokának. KORÓZS LAJOS , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, köszönöm a lehetőséget. Kedves Képviselőtársaim! Ahogy államtitkár úr expozéj ában is elhangzott, az előttünk lévő törvényjavaslat több módosítást is tartalmaz, illetve több törvény rendelkezéseit hivatott megváltoztatni. Önök előtt, azt hiszem, az is ismeretes, hogy a szociális ellátórendszerben történt változások éveken keresztül milyen irányba hatottak. Mindig azt nézte a jogalkotó, hogy hogyan lehet precízebbre formálni, pontosítani, a szolgáltatásokat bővíteni az elmúlt években. Ugyanakkor ez mindig egy utólagos cselekvés volt, hiszen a szociális törvény megjelenése óta az volt tapasztalható, főleg a területeken, hogy ha egy igény létrejött, megfogalmazódott valahol, akkor arra valamilyen szolgáltatás szerveződött. (10.50) A szolgáltatások szervezése után az akkori - vagy az éppen illetékes - lobbik mindig ki tudták taposni, el t udták intézni maguknak, hogy ez később finanszírozásra kerüljön, rendszerint normatívával finanszírozottak legyenek, és rendszerint csak ezt követte a szabályozás. Tehát gyakorlatilag fordítva ültünk a lovon, mert egy igény megfogalmazását, a szolgáltatás megszervezését követte a finanszírozás, és rendszerint mindezeket követte a szabályozás. A szociális szolgáltatások megreformálása régóta terítéken van, mind szakmai, mind kormányzati körö kben. Ismeretes a konvergenciaprogram, amely foglalkozott ezzel a témával, illetve a koalíciós megállapodás is. A szaktárca - ahogyan említésre került - még az idén nyáron elkezdett egy szakmai előterjesztést, “Javaslat a szociális szolgáltatások átalakítá sának fő irányaira” címen. Ez gyakorlatilag paradigmaváltást is jelent, amely a jelenlegi szabályozás problémái mellett a konkrét célokat és az ahhoz vezető főbb intézkedési terveket is vázolja. A dokumentumban szerepel, hogy e munka célja a mostaninál röv idebb, átláthatóbb, korszerűbb és időtállóbb törvény kidolgozása, amely az ellátotti alapjogokat, a szolgáltatások alapvető struktúráját és a garanciális szabályokat is tartalmazza. Mindezt teszi úgy - tervezi úgy tenni , hogy nem vont ki forrást az ágaza tból, sőt - reményeink szerint - jelentős fejlesztésre is lesz lehetőség az uniós források segítségével. Nézzük a konkrét tartalmi elemeket! A jelen javaslat tehát átmeneti lépés egy szélesebb körű átalakítás és a jelenlegi szabályozás foltozgatása között. Kérdezhetik, hogy mégis miért van szükség most erre a módosításra. Azért, mert vannak olyan szabályozási problémák, amelyek nem várhatnak, mert vannak olyan határozott célok, amelyek érdekében minél előbb szükséges a jogszabályi módosításokat véghezvinni, hogy hamarabb elinduljon bizonyos szolgáltatások fejlesztése. Ilyen az alap szolgáltatási rendszer megerősítése, hozzáférésének szélesítése, éppen a legrászorultabbak érdekében. Nézzük, melyek a javaslat főbb elemei! Mindenekelőtt a differenciált normatív a kialakítása, az alacsony jövedelmű lakosok ellátásának magasabb állami támogatása céljából. Térítésidíjszabályozás, illetve számítás, fenntartói döntés annak érdekében, hogy a fenntartók ne válogathassanak jövedelmi helyzet szerint a magasabb bevétel é rdekében. Fontos, hogy az állami támogatás azokat segítse, akiknek erre szükségük van, és akinek alacsonyabb a jövedelme, annak többet adjon. A jövedelem mértéke azonban továbbra sem lesz az ellátás igénybevételének feltétele,
