Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Harrach Péter): - KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
1824 Ez azt jelenti, hogy minden, a kormány által kezdeményezett intézkedésben érvényesíteni kívánja a kormány a környezetvédelem általános szempontjait, elsősorban abban a növekedést szolgáló gazdaságpolitikában, amely kizárólag akkor felel meg a fenntartható fejlődés követelményeinek, ha számol a környezetvédelmi követelményekkel is. A környezet ügye különösen körültekintő kormányzati koordinációt igényel tehát, és a kormá nyzati koordináción belül az éves költségvetés tervezése mindig is egy fontos, ha nem az egyik legfontosabb pillér. Éppen ezért a korábbi évekhez képest új helyzetet teremt a költségvetés azáltal, hogy most már nemcsak egyedi és elkülönült hazai, illetve k ülföldi források jelennek meg benne a környezetvédelem területén, hanem ezek sokszínű és sokféle érdekeltségű halmaza. A kormány döntésének megfelelően a továbbra is szigorú állami gazdálkodás mellett többletforrást tudunk biztosítani olyan területeken, ah ol a jövőnk iránt érzett felelősség miatt azonnali és határozott lépésekre van szükség. Ilyen kiemelt terület a környezetvédelem és a vízgazdálkodás ügye, hiszen olyan gondok megoldásáról van szó ezeken a területeken, amelyek a fenntartható fejlődés feltét eleinek megteremtése érdekében ma már elodázhatatlanok. Gondolok például az ivóvíz minőségére, a szennyvízkezelésre, a hulladékhegyek eltüntetésére, az árvízvédelmi és vízgazdálkodási ügyek megoldására, és még sorolhatnánk tovább azokat az ügyeket, amelyek a XXI. század modern Magyarországán nem halaszthatók tovább. Mindez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a jövő évben 17,5 milliárd forinttal többet fordíthat például csak a környezetvédelmi tárca közvetlenül környezetvédelemre és vízügyre az idei eszten dőhöz képest. Sikerült tehát fordulatot elérnünk a 2008as évi költségvetés tervezése során anyagi vonatkozásban is; mert mind a saját fejezetünkben, mind pedig az uniós fejlesztések igénybevételét szolgáló források területén jelentős növekedést értünk el. Az előbbiek esetében tehát saját fejezetnél 48,9 milliárdról 52,6 milliárd forintra, az uniós fejlesztések esetében pedig 28 milliárdról 41,9 milliárdra nőtt a hazai költségvetési hozzájárulás mértéke. Ha gyors és átfogó képet kellene adnom arról, hogy me ly területeken nőtt például a költségvetés közvetlen támogatása, akkor mindenekelőtt kiemelném, hogy annak ellenére, hogy jelentős létszámleépítések és karcsúsítások történnek az állam- és közigazgatásban, a zöldhatóságok megerősítése komoly kormányzati fo rdulatot jelent, hiszen ez bizonyítja, hogy nemcsak fűnyíróelv szerint történnek létszámcsökkentések, hanem valóban koncepciók és végiggondolások mentén, ha kell, korrigáljuk is a korábbi hibát vagy lépéseket. Ez történik például a zöldhatóság esetében, ah ol közel 1,5 milliárd forinttal megerősítjük a természetvédelmi őrszolgálatot és a hivatalt, a hatóságokat annak érdekében, hogy az ellenőrzési munka és a felügyelet növekedjen. (15.20) Ugyanígy nagyon jelentős növekedés az uniós pályázatok önrész- vagy tá rsfinanszírozásában valósult meg, és hasonlóan komoly növekedés - több mint 2 milliárdos többlet - jelenik meg a költségvetés által támogatott Vásárhelyiterv továbbfejlesztési programban. Ez még amellett van, amiket az uniós forrásokból szintén jelentős n övekményként biztosítani fogunk. És idehozhatom természetesen az új szemlélet megjelenítéseként a civil szervezetek támogatását, amire szintén 300 millió forinttal többet biztosítunk, mint az idei esztendőben. Már ebből a felsorolásból is látszik, de még i nkább mutatja a fejezet részletes költségvetése, hogy új szemléletű vízgazdálkodási stratégiát kívánunk majd megvalósítani, hiszen a XXI. század egyik kulcsfontosságú stratégiai kérdése lesz a víz ügye, amely a társadalmi szintű ésszerűséget tartja szem el őtt, azaz az édesvizet valós értékén kívánja kezelni. A vízgazdálkodás számunkra legyen éppen olyan fontos, mint az egyéb készletekkel való takarékos gazdálkodás, akár a pénzeszközökre, akár az egyéb kincseinkre, a természeti értékeinkre vagy a föld méhéne k kincseire gondolunk. Ez korlátozott erőforrás, amelynek értéke és megbecsülése fontos. Választ ad a klímaváltozás követelményeire, hiszen ez lesz a XXI. század egyik legfontosabb és legelemibb kihívása: az édesvíz, az iható víz megfelelő mennyiségének és minőségének biztosítása. És végül figyelembe veszi az úgynevezett vízkeretirányelv követelményeit, azaz megteremti a
