Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1797 liberálisok számára talán különösen fontos elem, a kamatszínvonal érzékelhető csökkentése lehet az, amely meggyőzheti a vállalkozókat a gazdálkodás körülményeinek a javulásáról. A kamatok azonban csak akkor fognak tartósan és kiszámíth ató módon csökkenni, ha mérséklődik az állam hitelkereslete. Miért van ez, képviselőtársaim? Azért, mert az állam az első számú hitelfelvevő, amely képes arra, hogy elszívja a pénzeket a vállalkozóktól, tehát mennél kisebb az állam hiteligénye, mennél kise bb az állam eladósodása, annál több hitel áll a vállalkozók rendelkezésére, és ez a cél mindannyiunk számára, úgy érzem, ebben egyetérthetünk. A hatodik pontban a hiánycélok elérését szem előtt tartva, és sem rövid, sem hosszabb távon nem veszélyeztetve, a Szabad Demokraták Szövetsége szeretne három szerény javaslatot leginkább a kormánykoalíció másik pártja, de persze a parlament figyelmébe ajánlani megfontolásra. Mintegy 80 milliárd forintos nagyságrendű javaslatot gondolunk önök elé terjeszteni. (13.10) Elsőként: megfontolásra ajánljuk, hogy a személyi jövedelemadótörvényt módosítsuk olyan módon, hogy a 36 százalékos jövedelemadósáv alsó határát 1,7 millió forintos jövedelemről 1,9 millió forintra emeljük föl. Mi ennek a lényege? Igyekeztünk becélozni a ma létező középosztály átlagát, s úgy gondoljuk, hogy őket érdemes levegőhöz juttatni, de nemcsak azért, hogy ők levegőhöz jussanak, hanem azért is, mert számos szakértői vizsgálat támasztja alá azt, hogy a munkaerőpiacon meglévő anomáliáknak nemcsak a mu nkavállalókat terhelő terhek jelentenek fékeket, hanem munkavállalói oldalon is megjelennek ezek a fékek. Ezért az a meggyőződésünk, hogy ha sikerül ezt a nem radikális, de mégiscsak érzékelhető adócsökkentést elérni, akkor egyrészt lesz egy növekedő keres let, ami a gazdaság fejlődéséhez hozzájárulhat, és segítheti a munkaerőpiac kifehérítését, és ösztönzi a legális foglalkoztatást és munkavállalást. A második javaslatunk szintén az szjatörvénnyel áll összefüggésben. A jelenlegi törvények szerint kétszer 1 százalék szjat tudnak a magyar adófizetők fölajánlani, mint tudjuk, 1 százalékot a civil szervezetek, 1 százalékot pedig az egyházak részére. Mi azt javasoljuk, hogy emeljük ezt fel 3 százalékra. Emeljük föl 3 százalékra, de ne tegyünk különbséget civil szervezetek és egyházak között, felnőtt emberek a magyar választók, és el tudják dönteni, hogy személyi jövedelemadójuknak ezt a 3 százalékát mire akarják költeni: oda akarják adni egy civil szervezetnek, csak egyetlen egyháznak, vagy meg akarják osztani. Úgy érezzük, az a meggyőződésünk, hogy ez növeli az adózók önrendelkezési lehetőségét, és hozzásegíti az országot ahhoz, hogy mind a civil szervezetek, mind pedig az egyházak kicsit eltávolodjanak az államtól, ne függjenek az államtól, sokkal inkább függje nek az állampolgároktól. Mennyivel jobb egy olyan országban élni, ahol a civil szervezeteknek nem kell állami retorziótól tartani, hanem maguk az állampolgárok, az adófizető állampolgárok képesek megítélni, hogy egy civil szervezet vagy egy egyház mit jele nt az ő életük szempontjából. A harmadik javaslat pedig a gyermekszegénységről szól. Miközben - erről már beszéltem - támogatjuk a kormány javaslatának a szociális részét, azt javasoljuk, hogy a leginkább rászorult családok, tehát azok, akiknél háromnál tö bb gyerek van, vagy fogyatékkal élő gyerekek vannak, akár még az autistákra is gondolok, akikre eddig soha senki nem figyelt oda, vagy más módon tartósan beteg gyermekeket nevelnek, egy differenciált családipótlékemelésre kerüljön sor. Mi úgy számoljuk, h ogy a mértéktől függően ez 1020 milliárd forint közé esik; meggyőződésem, hogy ennek a forrását meg tudjuk találni, akár a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében, akár máshol, készek vagyunk erről értelmes tárgyalásokat folytatni. Amit szeretnénk aláhúz ni, hogy ezek a javaslataink nem szolgálják a költségvetés hiányának a növelését, hanem ezt a megfelelő kiadási oldal csökkentésével szeretnénk elérni. Ami azonban a lényeg, hogy itt három jól körvonalazható társadalompolitikai célt tudunk megfogalmazni. E gy: a legális foglalkoztatás bővítése. Kettő: az adófizetői önrendelkezés növelése. Három: a legkiszolgáltatottabb helyzetű gyermekek védelme. Remélem, hogy partnerre találunk a parlament pártjaiban elképzelésünk megvalósításához.
