Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1795 pályára állítsuk Magyarország társadal mi és gazdasági fejlődését, és ehhez elengedhetetlen az adófizetők pénzének tisztelete és a megcsontosodott, pénzpazarló közintézmények átfogó átalakítása. A liberálisok az adófizetők megbecsülésén és a közpénzek ellenőrizhető, értéket teremtő felhasználás án alapuló költségvetést támogatnak, és ilyen elvek mentén kijelölt gazdaságpolitikai pályát tartanak szükségesnek. A fenntartható fejlődés gazdaságpolitikájához pedig elengedhetetlen az államháztartás egyensúlyának helyreállítása, és azt javaslom, hogy en nek során a hatályos törvényi kötelezettségekből induljunk ki. Ebbe beleértem az Európai Unió által elfogadott és uniós tagországgá válásunk óta a magyar jogrend részét képező konvergenciaprogramot is, és nagyon kérem képviselőtársaimat, hagyjuk ezt a “Brü sszel egyenlő korábbi Moszkva” vitát, mert ez a számunkra megfogalmazott követelmény olyan országokból jött, amelyek igenis sikeresek, tehát érdemes a tapasztalatukat figyelembe venni. De ilyen hatályos törvényi kötelezettség az idei költségvetési törvényb en a maastrichti elsődleges egyenleg mutatóira vonatkozó követelmény is. Azért szeretném ezt aláhúzni, mert az idei költségvetési törvény ebben a vonatkozásban jövőre egyensúlyi elsődleges egyenleget ír elő, ami másként fogalmazva azt jelenti, hogy az álla madósság kamatterhein kívüli kiadások összege nem haladhatja meg a bevételeket. Azt mondja képviselőtársam, aki időközben elhagyta a termet, hogy a konvergenciaprogram nincsen kőbe vésve. Én pedig azt mondom, hogy a konvergenciaprogram talán nincsen kőbe v ésve, de legyen kőbe vésve. (13.00) Remélem, mindannyian hallják, hogy amikor a Fidesz vezérszónoka azt mondja, hogy a konvergenciaprogram nincsen kőbe vésve, ezen azt érti, hogy tessék lazítani, tessék azon lazítani, tessék nagyobb hiányt produkálni. Ha a kormány eleget tenne ennek az óhajnak, akkor holnapután felállnának, hogy tessék, megint nő a hiány, micsoda felelőtlen gazdaságpolitika ez. Tisztelt Országgyűlés! A kormány gazdaságpolitikája felelős, a konvergenciaprogram fellazítására irányuló törekvés ek pedig felelőtlenek. Ebben az összefüggésben hadd beszéljek arról is, hogy a kormány által a törvényhez október 12én benyújtott törvénymódosítási javaslat is törölni kívánja a 2009es és 2010es évek vonatkozásában az elsődleges egyenlegre vonatkozó köv etelményeket. Mi pedig azt javasoljuk, hogy ne tegye. Elfogadjuk, hogy ha 2009ben a 0,9 százalék helyett 0,6 százalékos vagy 2010ben az 1,1 százalék helyett 0,8 százalékos elsődleges többlet követelményt jelentene az új törvény, akkor ez nem jelent önmag ában egy tragédiát, de megfordítom, ha ez nem jelent önmagában tragédiát, akkor különösebb vagy érzékelhető haszonnal sem jár, és akkor azt javaslom, hogy fogadjuk meg Varga frakcióvezetőhelyettes úr, képviselő úr javaslatát, hogy a hitelességre figyeljün k oda. Ha ez a kormány vagy ez az Országgyűlés elhatározta, hogy nemcsak a mögöttünk álló évben, nemcsak az előttünk lévő évben, hanem egy meghatározott időintervallum tekintetében is kötjük magunkat a konvergenciaprogramhoz, akkor a hitelességünket ne ves zélyeztessük azzal, hogy ezen módosítani kívánunk. Ha módosítunk, annak nagyobb nyertesei nem lesznek. De ha a pénzvilág meghallja azt, hogy lámlám, Magyarország megint igyekszik kibújni a vállalásai alól, akkor annak az addicionális, pótlólagos hátrányai óriásiak lehetnek. Én azt javaslom, hogy ezt lehetőleg kerüljük el. A harmadik pontban egy nagy dicséretet szeretnék megfogalmazni a törvényjavaslattal kapcsolatban. Ugyanis az előttünk fekvő törvényjavaslat igen helyesen megőrzi a lakosság legrászorulóbb rétegeinek, így a sokgyerekes családoknak, időseknek, a szociális segélyből élőknek az életszínvonalát, sőt egyes csoportok tekintetében szerény mértékben bár, de javítja is azt. A Szabad Demokraták Szövetsége helyesli ezt a célkitűzést és a végrehajtásho z vezető módokat, sőt egyes területeken - erre vissza fogok térni a későbbiekben - növelni is kívánjuk a családi pótlék összegét. Örömmel nyugtázzuk tehát az államháztartás jóléti kiadásainak ilyen értelemben vett, reálértékben is kimutatható növekedését, és hangsúlyozzuk, hogy ez nem megy szemben azzal a