Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1785 Balatonőszöd árát most nem abban a tekintetben értem, hogy az ott elhangzott és elhíresült beszéd, az ott lévő frakcióülés költségeit kellene itt számba vennünk - ez nyilván csepp a tengerben , inkább abban a tekintetben kell Őszöd áráról beszélnem, hogy mindaz, amit a miniszter úr úgy jellemzett, hogy négy évig nem csináltunk se mmit, hogy hazudtunk másfél éven keresztül reggel, este meg éjjel, annak az árát fizeti meg most az ország a 2006 és 2010 közötti időszakban. Emlékezzünk csak vissza, hogyan is történt mindez! 2002ben egy gazdaságpolitikai váltás volt - nem arra gondolok elsősorban, hogy lemásolták az adó- és a vámeredményeket , a gazdaságpolitikai váltás alatt azt értem, hogy az akkori növekedés forrásait szüntette meg a kormány. Emlékezzünk vissza: az azt megelőző kormány időszakában az volt a vezérelv, hogy a növekedés többletforrásaiból lehet az életminőség, az életszínvonal javítására fordítani, de fele részben azért illik a forrásokból a növekedést megalapozó döntéseket is támogatni, beruházásokat és munkahelyteremtést. (12.10) Ez az elv szűnt meg 2002től. Leállt a gazdaságfejlesztés - emlékezzünk vissza a lakásépítések visszafogására , a hazai vállalkozások támogatása megszűnt, sorozatban adóemelésekre került sor 2003ban, 2004ben és 2006ban is, és egy politikai osztogatás kezdődött el, akkor még 2002ben az önko rmányzati választások megnyeréséért, 2006ban a parlamenti választások megnyeréséért, fogalmazzunk tisztán és világosan: a hatalom megtartásáért. Ezt fogalmazta meg úgy a miniszterelnök úr Balatonőszödön, hogy négy évig nem csináltunk semmit, és olyan mély re vittük le a gazdaságot, ahogy azt korábban el sem tudtuk képzelni. Ennek az időszaknak az árát fizetjük meg most ebben a parlamenti ciklusban. De nem szeretnék ezzel túlságosan sokat foglalkozni, ugorgyunk, ahogy Pósalaki bácsi mondta a híres Móriczreg ényben, hagyjuk most, hogy mit ígértek nekünk Medgyessy Péter, László Csaba, hogy miről beszéltek az euró bevezetése kapcsán. Arról szeretnék most beszélni - és a felszólalásomnak két része lesz , hogy hol helyezkedik most el Magyarország, hová került az elmúlt évek gazdasági kormányzati lépései következtében, és hogy hogyan tudunk innen elmozdulni. Teljes mértékben osztom számvevőszéki elnök úrnak, Kovács Árpádnak a véleményét, hogy 2007 őszén ma már az a fontosabb, hogy az a közös baj, amit az MSZPSZDSZkormány előállított, hogyan kezelhető. De egy jó terápiának mindig a helyes diagnózis az alapja, ezért engedjenek meg néhány szót erről is. Ebben a tekintetben kétféle mércét választhatunk: az egyik mérce saját magunk, az ország korábbi vagy a jövőbeni ál lapotához viszonyítjuk a várható 2008as helyzetet, vagy pedig a versenytársainkhoz viszonyítunk. Veres János a könnyebbik utat választotta, 2008ról szólva a 2006os és a 2007es helyzetről beszélt. A miniszter úr ahhoz képest valóban lendületes forgatókö nyveket tudott vázolni, de elfelejtkezett arról, hogy a 20062007es költségvetésben azért neki még döntő része volt, döntő felelőssége. Én a 2001et nem akarom most viszonyítási pontként választani, engedjenek meg tehát egy olyan viszonyítási pontot, amit az országok közötti versenyfutásban a konkurencia jelent az ország számára, hogy az Európai Unió újonnan csatlakozott 12 országának az átlagához képest hol helyezkedik ma el Magyarország. Kezdjük az államháztartási hiánnyal, hiszen itt hosszú litániát hal lottunk arról, hogy az milyen őrületes módon fog csökkenni a következő évben. Nem árt azonban, ha tudjuk, hogy 2006ban és 2007ben is utolsók voltunk Európában. A zárszámadás kapcsán már említettem önöknek, hogy a világon 2006ban is csak egy ország előzö tt meg bennünket, Libanon, ahol 14 százalékos volt az államháztartás hiánya, tekintettel arra, hogy éppen háborúban álltak egy szomszédos országgal. Magyarországon békés körülmények között, egy európai uniós tagországként sikerült az államháztartási hiány mértékét 9,2 százalékra tornázni, de hadd tegyem hozzá, hogy az MSZPkormány legjobb évében, az előző ciklusban is csak 6,5 százalék volt ez a hiány, tehát messze volt a kívánatos, az euró bevezetéséhez szükséges 3 százaléktól. 2006ban is fényévekre vagyu nk
