Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az összefoglalt kisebbségi vélemények ismertetője:
1773 megalapozásáról gyakran az a vélemény, és a bizottságban is többségi véleményként sokszor felvetődik a szocialista frakció képviselői részéről, hogy majd az EUs támogatások meghozzák azt a többletlehetőséget, amely a beruházásokat gyorsíthatja. Mondhatnánk nyugodtan, hogy az MSZP titkos csodafegyverként emlegeti - amikor már minden szakmai érv hiányzik - a magyar gazdaság számára, hogy majd amikor az európai uniós beruházási források megjelennek, akkor ez a leszakadás helyett felzárkózási pályát fog tudni hozni. Erre a válaszra ma igazából nyugodtan állíthatjuk, hogy a mai helyzetben ez vitatható, sok tekintetben az európai uniós források felhasználásának sze rkezete is megkérdőjelezhető. De itt kell megemlíteni az eljárási renddel kapcsolatos anomáliákat is, hiszen tényszerűen az uniós támogatások döntő részét 2007re magához vonta a kormány, senkit sem kíván ebben a kérdésben döntésközelbe engedni, tehát önma ga kíván ezen források felett rendelkezni. Talán érdemes kitekintenünk most már a további bizottságok egyegy részterületeihez illeszkedő vélemények megfogalmazására is. Általában elmondható, hogy a költségvetésben vagy stagnáló, vagy pedig a kiadási oldal on csökkenő számokat fogalmaz meg a kormányzat. Viszont azt előzetesen az alkotmányügyi bizottság is megállapította, hogy a központi közigazgatásban is ugyan érződnek megszorító hatások, de az önkormányzatok jóval nagyobb terhet vállalnak - aránytalanul - ezen gazdaságpolitikai program terheiből. Tehát nemcsak területi aránytalanságok vannak, hanem a különböző költségvetési fejezetek között is aránytalanul nagy terhek terhelődnek az oktatási, a szociális ellátási, az egészségügyi ellátási, az elesettekről é s a hátrányos helyzetűekről gondoskodó szektorokra, rovásukra a központi költségvetés kedvező pozíciókhoz, többletbérekhez, többletlétszámokhoz és többlet beruházási erőforrásokhoz juthat. Ezzel szemben a Miniszterelnöki Hivatalban viszont több mint egymil liárd forinttal nő a személyi juttatásokra fordított összeg, új államtitkárok kinevezésére kerül sor, tárca nélküli miniszterek szervezeteinek létrehozásával függnek össze - az indokolás szerint is - ezen többletkiadások. Tehát az az állítás, hogy a kormán y magán kezdi a megszorításokat - lehet, hogy kezdte, de utána a folytatásban már áthárítja más szférára, önmaga pedig újból a költekezés irányában indult el. S nagyon komoly, úgynevezett propagandára fordított költségeket lehet továbbra is megállapítani e bben a fejezetben. Nézzük a következő fejezetet, az egészségügyet! Azt gondolom, nyugodtan elsők közé lehet sorolni az egészségügy körül levő feszültségeket és problémákat, hiszen az egészségügyi bizottság megállapította, hogy 2008ban is folytatódik a for ráskivonás az ágazatból, amely az úgynevezett egészségügyi reformmal együtt több területen már a rendszer működését és a betegek gyógyulását is veszélyezteti. Tovább folytatódik az ÁNTSZ, a tisztiorvosi szolgálat szétverése, leépítése; a támogatási előirán yzat az idei évhez képest mintegy 5 százalékkal tovább csökken, viszont a gyógyítómegelőző országos szakintézeteknél már 30 százalékos a csökkenés. Csökken az egészségügyi alap kiadási előirányzatának reálértéke is, és a járó- és fekvő betegszakellátás rendelkezésére álló kiadási lehetőségek is az inflációnál kisebb mértékben nőnek, tehát reálértékcsökkenéssel kell számolni. A gyógyszerkasszára is külön kitér a bizottság, amely ugyan aztán megállapítja, hogy a pénzügyi stabilizálódás m egtörténik 2008ban, de ennek az ára a lakossági gyógyszerterhek és a gyógyszerárak jelentős emelkedése, amellyel végül is közvetlenül az áron keresztül megfizetett lakossági terhek nőnek. A 20092011es tervezési irányszámok sem mutatnak javulást az egész ségügy tekintetében, és az elemzés kimutatja, hogy 20072009 között várhatóan az egészségügyi kiadások három év alatt 250270 milliárdos forráskivonást jelentenek, ennyivel lesz forráshiányos ez az ágazat, és ez az Állami Számvevőszék megállapításában is m egjelenik, amely szerint az intézkedések az elmúlt időszakban növelték a lakosság és különösképpen a betegek terheit. A kilátások azt mutatják - a bizottság kisebbségének megállapítása szerint , hogy folytatódik ez a tendencia a következő években is. Az e urópai uniós ügyekkel kapcsolatosan a bizottság az általam már korábban elmondott szerkezeti problémákon túl az alkotmányellenes helyzetet veti fel a szabályozatlanság és az átláthatatlanság tekintetében, illetve az átláthatóság felelősségmegosztása tekint etében, hiszen a
