Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DOMOKOS LÁSZLÓ, az összefoglalt kisebbségi vélemények ismertetője:
1770 Miért is történt ez? A 2008. évre szóló költségvetési törvényjavaslat nem alkalmas arra, hogy hazánknak az Európai Unió fejlettebb államaihoz történő felzárkózását segíts e. A törvényjavaslatban szereplő államháztartási hiány mértéke 2008ban továbbra is példátlanul magas, az Európai Unió 27 tagállamában a legnagyobb mértékű. A gazdasági növekedés a Magyarországgal együtt csatlakozó államok közül a leglassúbb, a munkanélkül iségi ráta viszont meghaladja az uniós átlagot. Hazánk már 2007ben sem teljesített egyetlen maastrichti kritériumot sem, és e tekintetben változás 2008ban sem várható. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a 2008. év is, mint a 2006. évvel kezdődő kormányzati ciklu s, az őszödi beszéd ára, mind közvetlenül, mind tágabb értelemben is, hiszen a valódi problémák igazából az elmúlt évek felelőtlen gazdaságpolitikájára vezethetők vissza. A valódi problémát azonban mégis az jelenti, hogy a benyújtott törvényjavaslat nem ta rtalmaz kitörési pontot. Nem tudjuk, hogy miért vállal áldozatot a magyar lakosság, a magyar gazdasági szféra, a magyar államigazgatás. Nem látni koherens gazdaságpolitikai programot, több területen, a közigazgatásban, az egészségügyben vagy akár az oktatá sban a 2007. évben elindított változások ellenére nem látszanak reformértékű eredmények, legfeljebb az, hogy az állami szolgáltatások színvonala csökken, volumene szűkülő, a lakosság számára többletterhet jelent. A megszorító intézkedések bevételközpontús ága okán 2006 őszétől jelentős reálbércsökkenéssel kellett szembesülnie a lakosságnak, az elmúlt tizenegy évhez képest most először ilyen mértékben, a Bokroscsomag időszakát idéző reálbércsökkenés történt még ebben az évben. Ennek a visszapótlásával a kor mány 2008ban teljes mértékben adós marad, hiszen gyakorlatilag nem tervez ez a költségvetés ebben az évben érzékelhető reálbérjavulást. Ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy nem vagyunk túl a nehezén, bár a kormányzat egy évvel ezelőtt, a múlt évi költségvetés vitájakor az átmeneti megszorításokról beszélt, hogy azt követően majd egy jobb világ, egy kedvezőbb gazdasági környezet várja Magyarországot. Az államháztartás oldaláról jövőre feszültségpontként fog jelentkezni az önkormányzatok gazdálkodása. Ez a feszü ltség ma még átláthatatlan mélységű, és kimenetele is teljesen bizonytalan. A törvényjavaslat alapján a központi költségvetési támogatáshozzájárulás helyi önkormányzati bevételeken belüli aránya a 2006. évi 43,6 százalékról a következő évben 40,1 százalék ra csökken, ami azt jelenti, hogy arányaiban 10 százalékos csökkenést szenved el ez a szféra, mint ahogy már az előző évben is ez megtörtént. Ezért mögé kell nézni, hogy melyek ezek a területek: az oktatás, a szociális ellátás, a legelesettebbekről való go ndoskodás, a fogyatékkal élők nehéz helyzetének a fokozása, kulturális tevékenységekben, szolgáltatásokban való visszalépés és szociális gondoskodásban való általános megrövidülés. Ezeket a kényszereket az önkormányzatok már most is a szolgáltatási színvon al szűkítésével, illetve működési hitelek növelésével oldották meg. Az ellátás színvonalának meglévő különbségei pedig még inkább fognak a fenntartó önkormányzatok költségvetési helyzetétől függeni, magyarul: a területi aránytalanságok is tovább fognak fok ozódni az országban; a szegények még szegényebbek lesznek, a gazdagok még jobban fognak élni. ( 10.50) További kockázatot okoz a kormányzati körbe tartozó gazdálkodó szervezetek, illetve az állami garanciavállalás mellett felvett hitelek kapcsán az esetleges adósságátvállalások mértéke. Azt gondolom, itt közismerten a MÁVra és a Budapesti Közlekedési Vállalatra, a BKVra kell feltétlenül gondolnunk. Ráadásul itt az adatszolgáltatás körül még ma sem tisztázott ellentmondásokat lát nak a képviselők, amikor ezeket az elemzéseket végzik. Az utóbbi évek költségvetési törvényjavaslatainak visszatérő kritikájaként említhető a továbbiakban, hogy a dokumentumban nem szerepelnek a hosszú távú kötelezettségvállalások, a közvetett támogatások, illetve a középtávú tervezés szempontjából fontos, két évre kitekintő főbb előirányzatok főbb bemutatásai, amelyeket az Állami Számvevőszék ugyan külön kötetben - most
