Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PODOLÁK GYÖRGY jegyző: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
1748 a konvergenc iaprogramban szereplő 4,3 százalékos mértékkel. Az elsődleges egyenleg tekintetében továbbra is a konvergenciaprogram szerinti egyensúllyal számol a pénzügyi kormányzat. Az államháztartás eredményszemléletű adatainak tendenciája a konvergenciaprogramnak me gfelelően alakul. Az államháztartás hiányának mértéke 2009ben és 2010ben is megegyezik a programban szereplő értékkel, 2011re pedig tovább csökken. Mindezek következményeként az állam kiadásainak mérséklésével és bevételeinek növelésével a tartós növeke déshez szükséges egyensúlyi feltételek megteremtődnek, és az állam egész működését átfogó reformfolyamat eredményeképpen létrejönnek az egyensúly hosszabb távú, biztonságos fenntartásához szükséges feltételek. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném önöket tá jékoztatni arról, hogy a törvényjavaslat számos ponton eltér a korábbi évek gyakorlatától, ezek közül kiemelném a legfontosabbakat. A kötelezettségvállalások tekintetében a benyújtott államháztartási törvény módosításával megváltozik a kötelezettségvállalá sok rendszere. Az új szabályozás értelmében a kormány a hároméves kitekintés alapján, a költségvetési törvény elfogadását követő két hónapon belül nyilvános határozatban fogja közzétenni az irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó fejezetek kiadási kere tszámait a tárgyévet követő három évre. E keretszámoknak kétféle hatása van: egyfelől a következő évek költségvetési tervezése során ezekből kell kiindulni, másfelől a tárgyév során ezeket kell a kötelezettségvállalások és a feladatvállalások pénzügyi korl átjainak tekinteni. A szabályozással lehetőség nyílik arra, hogy a kormány a hatáskörébe tartozó fejezetek esetében szigorúbb felügyeletet gyakoroljon a többéves tervezés felett, ezáltal a tervezés fegyelme erősödik, ami javítja a piaci szereplők körében a gazdaságpolitika hitelességét is. Megszűnik a kötelező maradványképzési kötelezettség, ezáltal a fejezetek gazdálkodása rugalmasabbá válik. A negyedéves jelentések rendszere továbbra is lehetővé teszi, hogy a kormány intézkedjen abban az esetben, ha egyen súlyt veszélyeztető folyamatok indulnak el az államháztartás különböző területein. Hangsúlyoznám, hogy ez a bizonyos kötelező maradványképzési kötelezettség 2001 óta a kétéves költségvetés hatására került be a magyar költségvetési gazdálkodási rendszerbe, és nagy eredménynek tartjuk azt, hogy a következő évtől kezdődően kiiktatható ez a kötelezettség. A vagyontörvény elfogadása kapcsán megváltozik az állami vagyonnal kapcsolatos ügyek költségvetési elszámolása. Az állami vagyonról szóló törvé ny megteremti annak lehetőségét, hogy megszűnjön az állami vagyon kezelésének, nyilvántartásának és költségvetési elszámolásának eddigi széttagoltsága. A költségvetési prezentációban a fő cél az átláthatóság megteremtése volt. 2008tól egy új fejezettel bő vül a központi költségvetés, amelyből nyomon követhetők a vagyon hasznosításából és értékesítéséből származó bevételek, illetve megállapítható, hogy az államnak mint tulajdonosnak mekkora összegű és milyen típusú ráfordításai vannak. Az állam vállalkozói v agyonának bevételei és kiadásai jelenleg nem érintik a költségvetési egyenleget. Azzal, hogy a tételek is bekerülnek a költségvetésbe, az államháztartási törvény szerinti szervezeti kör közeledik az uniós elszámolás szerinti kormányzati szektorhoz. Az álla mháztartási törvény módosítása tartalmazza, hogy a vagyonbevételek és kiadások közül melyek nem érintik a költségvetési egyenleget, így az uniós elszámolási módszertanhoz hasonlóan a részesedések értékesítéséből származó bevételek, illetve a hitelviszonyo n alapuló műveletek eredményei nem jelennek meg a költségvetési hiányban. A privatizációs bevételek tehát a költségvetés finanszírozását szolgálják, ezek is közvetlenül a kincstári egységes számlára folynak be, nem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.hez mi nt társasághoz. A zárszámadásban természetesen ezeket is bemutatjuk majd, továbbá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.nek a vagyongazdálkodásról szóló éves országgyűlési beszámolójából is megismerhető lesz e bevételek mértéke és összetétele. A központi költ ségvetési szervek bérletidíjfizetési kötelezettsége ugyancsak az átláthatóságot szolgálja. Az állami tulajdonú ingatlanok használata után fizetendő bérleti díj rendszere önmagában nem befolyásolja a költségvetési egyenleget, mivel az intézményeknél elszám olt kiadások a vagyonfejezetben bevételként megjelennek. A bérletidíjfizetés az intézményekre alapvetően nem ró
