Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 24 (99. szám) - „Népegészségügy vagy üzleti egészségbiztosítás?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - PODOLÁK GYÖRGY jegyző: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi miniszter:
1654 szerintem szere ncsésebb és a valóságnak sokkal jobban megfelelne a népegészségügy és társadalombiztosítás cím. Mindannyian tudjuk azt, hogy az egészségügyi reform legfőbb célkitűzése az volt, hogy csökkentsük a születéskor várható élettartamban az elmaradásunkat az Európ ai Uniótól. Nagyon sokszor elmondtuk, hogy a cél a hat plusz, hogy behozzuk azt a hat évet, ami a magyar elmaradást mutatja. Ugyanakkor azt gondolom - és ebben talán a teljes terem egyetért velem , ahhoz, hogy ezt a hat évet behozzuk, ehhez több mindenre van szükség. Leginkább ahhoz, hogy megváltozzanak a társadalmi szokások, két dolognak, két különböző területnek kell megváltoznia, mondhatnám azt, hogy két pillér szükséges. Az egyik pillér maga a betegségügy, a betegségek gyógyítása, hogy minél jobb legye n az ellátórendszer. Ez azonban számomra a második pillért jelenti, az igazán fontos az első pillér, ahol megjelenik maga a prevenciós tevékenység, megjelennek az életmódprogramok, a szemléletformáló akciók, a szűrések, az egészségfejlesztés, az egészségne velés, a környezetegészségügy, vagyis összefoglalóan: a népegészségügy. Azt gondolom tehát, ahhoz, hogy jól működjön egy egészségügyi rendszer, ahhoz mind a tényleges egészségügyi pillérnek, azaz a népegészségügynek, mind a tényleges betegségügyi, azaz gy ógyító ellátórendszeri pillérnek jól kell működnie; a kettő összhangjának kell fennállnia. A reform első szakasza elsősorban a második pillér javításáról, hatékonyabbá tételéről szólt. Erről szóltak a reformtörvények, amelyek újraszabályozták a gyógyszerpi ac működését, az ellátórendszer működését, de akár beszélhetnénk az Egészségbiztosítási Felügyeletről, vagy sorolhatnánk bizony akár a várólisták szabályozását is, vagy akár a vizitdíjat is, aminek mindmind az volt a célja, hogy javítson a hozzáférésen, i gazságosabbá tegye a hozzáférést, világosabbá a követelményeket. Mielőtt részletesen a biztosítási rendszerről beszélnék, engedjék meg, hogy idézzek. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényből szeretnék idézni, amelyben nagyon világosan olvashatjuk , hogy mi is az a népegészségügy: “A népegészségügy a társadalom egészének szervezett tevékenysége, amelynek célja a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészség megőrzése a betegségek megelőzése révén.” Azaz már az egészségügyi törvény maga is kim ondja, hogy amikor népegészségügyről beszélünk, akkor nem egyegy ágazatról beszélünk. Össztársadalmi tevékenységről beszélünk, ahol ugyanúgy szerepe van az egészségügy mellett a környezetvédelemnek, de szerepe van akár az önkormányzatoknak, a munkahelyekn ek, az iskoláknak, oktatási és nevelési intézményeknek. Széles tehát a felelősök és az együttműködők köre. Az “Egészség évtizede” népegészségügyi programnak is az volt a célja, hogy a népegészségügyet valóban össztársadalmi feladatként jelenítse meg. Az vo lt a cél, hogy olyan népegészségügyi program alakuljon ki és kezdje meg működését, amelyben valóban kialakul egy széles körű tárcaközi együttműködés, amivel megszerezhető a szükséges társadalmi összefogás is. A népegészségügyi programunk tíz évre szóló tár caközi stratégiai program. Legfontosabb elvárásként népegészségügyi programunk is azt fogalmazta meg, hogy a születéskor várható élettartamot közelíteni kell az Unió átlagához. A cél, hogy tíz év távlatában három évvel növekedjen a születéskor várható élet tartam. A program kiemelt prioritásként az elsődleges megelőzést jelöli meg, ezen belül is elsősorban a dohányzás visszaszorítását, alkohol, drogprevenciót, egészséges táplálkozási szokások elterjesztését, élelmiszerbiztonság fejlesztését, aktív testmozg ás elterjesztését, közegészségügyi, járványügyi biztonság fokozását, valamint az egészséges fizikai környezet kialakítását. Jelenleg is több népegészségügyi programunk fut, több akció zajlik akár napjainkban is, gondolok csak az oly gyakran látható “elég” klipekre, amelyeknek célja a dohányzás visszaszorítása, sajnálatos módon a terhes nők körében. A nemzeti népegészségügyi programnak, amely jelenleg zajlik, célja a daganatos betegségben szenvedők számának a csökkentése, ezért különböző szervezett szűrővizs gálatok kerültek megrendezésre, megszervezésre. Zajlik a liliomprogram, amelynek az a célja, hogy a méhnyakrákszűrésre valóban menjenek el a nők, hogy ne kelljen évről évre ötszáz virággal emlékezni azokra a nőkre, akik méhnyakrákban hunynak el közülünk. 2 5 és 65 év között a
