Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1637 tartja túl szerencsésnek túlpolitizálni a nemi szerepeket. A nemek közötti esélyegyenlőség csak akkor teremthető meg, ha a nők és a férf iak kölcsönösen segítik egymást, ezért nem tartjuk szerencsésnek, ha korból, származásból, nemiségből is politikai kérdést csinálnak. A nőket és a férfiakat minden különbözőségük ellenére nem választja el szakadék egymástól. Valljuk, hogy a különbözőségből fakadó problémák empátiával, megértő figyelemmel és józan ésszel áthidalhatók. A diszkrimináció megszüntetése nem női vagy férfikérdés, ez minden tisztességes ember közös feladata. Az MDF is egyetért azzal a szándékkal, hogy növeljék a nők arányát a polit ikusi pályákon. Erre azonban a kvóta nem megoldás, sőt újabb előítéleteket fog gerjeszteni. Igen visszás helyzet, hogy Magyarországon a nőket érintő kérdésekben a nem női politikusok is nagyon sokan felszólalnak. Emlékezhetünk, hogy annak idején a magzati élet védelméről szóló parlamenti vitában közel 200 felszólalás hangzott el, és mindössze 25 alkalommal szólaltak meg nők. Ezt meg lehet nézni a www.parlament.hun. (Dr. Magyar Bálint közbeszól. - Az elnök csenget.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Pettkó András képv iselő úr! PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Én értem képviselőtársamat, mindenesetre a bent lévő nők sem szóltak hozzá a vitához. Komoly esély van arra, hogy a női kvóta nőkkel kapcsolatos sztereotípiák erősödéséhez vezethet. Gondoljunk csak bele, hogy azok a férfiak, akik eddig nem tudtak kibújni a kulturális beidegződések és téveszmék mögül, hogyan vélekednek majd azokról a nőkről, akik jó eséllyel, kevesebb fáradozással is mandátumhoz fognak jutni. Mi a garancia arra, hogy a kvótatörvény bevezetése után sokkal több n ő fog politikai karrieren gondolkodni? Nem azzal lehetne javítani az arányt, ha hagynánk, hogy a politikai kultúra e szempontból pozitív irányba mutató folyamatai kiteljesedjenek? Egy esetleges kvóta bevezetésével kiengednénk a pozitív diszkrimináció szell emét a palackból, hiszen joggal vethetnék fel nyugdíjasok vagy éppen a szintén sok hátránnyal küzdő roma társadalom a kvóta igényét. Láthatjuk, hogy ez a tendencia már meg is indult, a két nagy párt bejelentette igényét a munkáskvóta meghatározására. Magya r Bálint képviselőtársam néhány napja így nyilatkozott egy internetes interjúban a hirszerzo.hun 2007. október 12én: “A romák esetében az esélyegyenlőséget ott kell megteremteni, ahol azt az érintettek elszenvedik. A cigányság hátrányos megkülönböztetése már az óvodában vagy az iskolában elkezdődik, ezért az egyenlő esélyek megteremtésénél ide kell fokuszálni.” Ezzel gyakorlatilag egyetértett az MDF kvótákkal szemben megfogalmazott álláspontjával. Az esélyegyenlőség megteremtését nem a parlamenti mandátum ok elosztásával, hanem a nők hátrányos helyzetének, társadalmi, kulturális okainak megszüntetésével kell megoldani, az alapoknál kell kezdenünk. Ma már szerencsére nincs olyan, hogy nőügy. Szerencsére és nagyon helyesen szabad szavazniuk, egyetemre járniuk , és minden velük szembeni diszkriminációt büntet a törvény. Minden egyes kérdés, minden egyes döntés kihatással van az egész társadalomra, legyen szó bármilyen területről. A Magyar Demokrata Fórum vallja, hogy a nemek közötti arány, egyenlőség csak akkor teremthető meg, ha a nők és a férfiak kölcsönösen segítik egymást, ezért nem tartjuk szerencsésnek, ha a nemiségből is politikai kérdést csinálunk. Az 1990es évek elején az abortusszal kapcsolatos parlamenti viták jegyzőkönyve alapján meglepő, hogy a fels zólalók túlnyomó többsége férfi volt, és a parlamentben helyet foglaló, nem egészen 8 százalék nő a kevés kivételtől eltekintve egyáltalán nem vett részt a vitában. A magzati élet védelméről szóló parlamenti vitában közel 200 felszólalás hangzott el, mindö ssze 25 alkalommal szólaltak meg nők. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy nincs kifejezetten összefüggés a női egyenjogúság fejlettsége és a kvóta között. A nemek közötti egyenjogúság szintje bonyolult kulturális és társadalmi összefüggések eredménye. A kvótát alkalmazó országok között a nők parlamenti részvételének tekintetében például Ruanda áll az első helyen 48,8 százalékkal, megelőzve a sokáig listavezető
