Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP):
1628 súlyokkal kényszerülnek futni, és közben folyamatosan azt hallják, hogy ő k bizony alkalmatlanabbak döntéshozó szerepre, mint a férfiak. (22.30) Ez nem tiszta verseny, erről szó sincs. Ha azt mondjuk, hogy tiszta most a verseny, akkor azt is állítjuk, hogy a nőket nem éri diszkrimináció a döntéshozó szerepbe kerüléskor, márpedig , ahogy mondtam, statisztikai adatok tömegei bizonyítják, hogy éri. A legátlátszóbb kifogásnak én azt gondolom, amikor azt mondják, hogy nem is lesz annyi nő, amennyire szükség van. Ki az, aki azt gondolja komolyan ma Magyarországon, hogy nincs 120130 oly an értelmes, alkalmas, politikai ambíciókkal rendelkező nő az összes parlamenti pártban összesen, aki képes lenne, alkalmas lenne és akarna is képviselői feladatokat betölteni? Azt gondolom, hogy aki ezt mondja, annak a véleménye meglehetősen komolytalan, vagy megint csak ezt kell mondanom, mérhetetlenül és sértően leértékeli a nőket. És sokan mondják, hogy legyünk fokozatosak, és előbb vezessünk be egy alacsonyabb kvótát, ne az 50 százalékost. Igen ám, csak ez egy álszent megoldás és egy á lszent rendszer lenne, hiszen ha 50 százaléknál kevesebb vagy alacsonyabb kvótát vezetünk be, az nemcsak érthetetlen lenne, hiszen nem felel meg a nemek arányának, nemcsak érthetetlen lenne, tehát elveinkkel ütköző, hanem ráadásul hamis megoldás is lenne, hiszen ez az 50 százalék amiatt, hogy a magyar választási rendszer vegyes, ez az 50 százalék is egy szimulációs számítás szerint 2732 százaléknyi képviseletet fog jelenteni a nőknek. Még így sem kerülünk be a 15 első ország közé, messze nem. Még így sem l esz az a 33 százalékos küszöb biztosan megugorva, amire nagyon nagy szükség lenne. Azt gondolom tehát, és ezért kérem a pártok támogatását, és ezért köszönöm azoknak a pártoknak, amelyek már bejelentették a támogatásukat, a Fidesznek és az MSZPnek, mert a zt gondolom, hogy egy alapvető emberi jogról van szó, azt gondolom, hogy egy politikai akaratot fejezhetünk mi itt együtt ki. Azt gondolom, hogy olyan eszközt alkalmazhatunk, ami szerte a világon bevált, gyorsan és hatékonyan növeli a nők számát a parlamen tben, és máris eredménye van ennek az összefogásnak, hogy egyáltalán beszéltünk erről a kérdésről, hiszen tudjuk azt, hogy sokkal több törvényt kell még keresztülvinnünk, de ez csak akkor sikerülhet, ha megfelelő létszámban, ebben a bizonyos 33 százalékban itt ülnek a nők a parlamentben. Együtt léphetünk, és most lehetőségünk van arra, hogy az egyébként eléggé zilált magyar politikai közhangulatban egységesen lépjünk föl olyan csoport érdekében, amely csoportban vannak konzervatívok, vannak szociáldemokratá k és vannak liberálisok, és döntsünk arról, hogy ötmillió magyar állampolgár esélyegyenlőségét akarjuke biztosítani akár úgy is, hogy lesznek olyanok, akiknek az előjogaikról ehhez le kell mondaniuk, és döntsünk arról együtt, hogy valóban európai országba n akarunke élni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Sándor Klára képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, a kormány nevében ki kíván felszólalni tízperces időkeretben. Jelentkezőt nem látok. (Pelczné dr. Gáll Ildikó: Nincs itt a kormány. - Pettkó András: Szégyen! Megint nincs itt!) Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerint 1010 perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom me g a szót, elsőként Frankné Kovács Szilvia képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a kérdés fontosságára tekintettel mindjárt egy olyan állítással kezdeném, am iben úgy gondolom, párthovatartozástól függetlenül egyet kell hogy értsünk. Ez pedig az, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség biztosítása a közéletben társadalmi érdek. Az alkotmánymódosítással és a törvénymódosítással elérni kívánt céllal, amely a nemek k özötti tényleges esélyegyenlőség megteremtését célozza, az MSZP frakciója egyetért. Mint
