Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - A jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
1617 képviselőtársakat, hogy ilyen szemmel is olvassák a törvényjavaslatot, és támogató szavazatuk kal járuljanak hozzá az igazságszolgáltatási reform egy újabb lépéséhez. Összefoglalóan azt mondhatom: egy olyan törvényjavaslatot tartanak a kezükben, amely következetesen kitart a jogi segítségnyújtás ügye mellett, de felelősen, a költségvetés teherbíró képességével reálisan számolva állapítja meg az elkövetkezendő években igénybe vehető jogi segítségnyújtási szolgáltatásokat. Erre figyelemmel kérem a törvényjavaslat támogatását, és megtisztelő figyelmüket megköszönve sok sikert kívánok a parlamenti vitáh oz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Juhász Gábor államtitkár úr. Megadom a szót Frankné Kovács Szilviának, az alkotmányügyi bizottság előadójának, ötperces időkeretben. FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jogi segítségnyújtási szolgáltatásokat a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény határozta meg. Ezek a peren kívüli jogi tanácsadá s, okiratszerkesztés, büntetőügyekben a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, a pótmagánvádló személyes költségmentessége és polgári ügyekben a Pp. szerinti költségkedvezmények biztosítása, és azok részeként pártfogó ü gyvédi képviselet. (21.40) A törvény 2004. április 1jén lépett hatályba. Ez a jogi segítői közreműködés a bírósági eljárásokban való eredményes részvételt csak annyiban tudta segíteni, hogy a felek eljárási jogaikról, kötelezettségeikről tájékoztatást kap hattak, illetve a jogi segítő elkészítette az eljárást kezdeményező iratot. A tapasztalatok szerint azonban a hatékony jogérvényesítéshez elengedhetetlen, hogy a jogi segítség a bírósági eljárásra is kiterjedjen. A törvényjavaslat mindezek szem előtt tartá sával, a fenti kívánalom teljesülésének igényével bővíti az állami segítségnyújtás területeit, és 2008. január 1jétől igénybe vehető új segítségnyújtási szolgáltatásokat hoz létre. A törvényjavaslat legtöbb rendelkezése az állam által biztosított jogi kép viselet megreformálásáról szól, arról, hogy 2008. január 1jével miként működjön tovább a pártfogó ügyvédi képviselet, tehát az állam által biztosított jogi képviseletnek az a része, amely a polgári eljárásokban működik, illetve ami a büntetőeljárásokban a sértettek, a magánvádlók és a pótmagánvádlók támogatott jogi képviseletét jelenti. A jól bevált külföldi modellekhez hasonlóan az ügyfeleknek nagyobb választást engedve, a szabad ügyvédválasztásnak teret engedve kíván a törvényjavaslat változtatni a jelen legi rendszeren. A jövőben az eddiginél egzaktabb rászorultsági feltételek lesznek érvényesíthetőek, és a támogatotti kör is szélesebb lesz, hiszen e törvény alapján jóval magasabb rászorultsági küszöb fog érvényesülni. Nagyon fontos, hogy ezzel a váltássa l lehetőséget ad a jog arra, hogy a peren kívüli szolgáltatás, illetve a peres jogi szolgáltatás, tehát maga a perbeli képviselet egy szakember által legyen ellátható. Ez nagyon fontos szempont akkor, ha a költségkímélő, ésszerű perlekedést tekintjük, hisz en olyan szakemberek láthatják el az ügyfelek képviseletét, akik már a per előtt is segítséget nyújthattak az ügyfélnek, ők terjesztették elő a keresetlevelet, és ők adtak jogi tanácsot is. Ez tehát mind az ügyfelek, mind az ügy ellátása szempontjából éssz erűbb munkamegosztást jelenthet. A 2003ban elfogadott jogi segítségnyújtási törvény rendelkezéseihez hasonlóan, némileg kiegészített, korszerűsített formában és tartalommal a részleges költségmentesség és a tárgyi költségfelezési jog is bekerül 2008. janu ár 1jétől a polgári perrendtartásba, illetve néhány rendelkezése a peren kívüli jogi segítségnyújtásnak is módosul. Ezek közül kettőt emelnék ki. Szélesedik a jogi segítők lehetősége azzal, hogy a peren kívüli tanácsadás, okiratszerkesztés esetén elfogadh atnak meghatalmazást a peres iratok megtekintésére, például ez egy rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítésénél elengedhetetlen. A másik, hogy egyszerűsíti a törvény a jogi segítői névjegyzékbe vételi eljárást, részben a feltételek tekintetében,
