Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - A jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1615 Köszön öm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, kíváne még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. (Jelzésre:) Kovács Kálmán államtitkár úr jelzi, hogy majd később kíván válasz olni a vitában elhangzottakra, illetve menet közben válaszolt. Köszönöm szépen. Az általános vitát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára várhatóan következő ülésün kön kerül sor. A jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/4011. sorszámon, a bizottsági ajánlást pedig T/4011/2. sorszámon kapták kézhez. Megadom a szót Juhász Gábor igazságügyi és rendészeti minisztériumi állam titkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. Öné a szó, Juhász Gábor államtitkár úr. JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtárs aim! Hölgyeim és Uraim! A jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán egy olyan intézmény, az állami jogi segítségnyújtás, közismertebb nevén a nép ügyvédje szolgálat működéséről kell néhány szót ejtenem, melynek megteremtésével a törvényalkotó hosszú ideje meglévő űrt töltött be. Már ennélfogva is nagy a jelentősége, de most inkább azt szeretném kiemelni és bemutatni, hogy miként kell e jogintézménynek és a szolgálatnak különböző jogpolitikai célokat komp lexen szolgálnia, és ezek hogyan testesülnek meg az önök előtt fekvő törvényjavaslatban. A jogi segítségnyújtási reform egyik vezérlőelve az esélyegyenlőség megteremtése, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség felszámolása iránti elhivatottság, annak biztosítása, hogy azok is élhessenek a jogérvényesítés alkotmányban vagy éppen az eljárási törvényekben biztosított eszközeivel, akik erre jövedelmi, vagyoni viszonyaik miatt önerőből képtelenek lennének. Ebben az olvasatában a jogi segítségnyújtás alapve tően humanitárius intézmény, ha tetszik, szociális ellátás. Már önmagában ebből is eredeztethető a vele szemben támasztott másik alapvető követelmény, hogy mint állami támogatási rendszer biztosítsa a költségvetési források ésszerű, takarékos, átlátható fe lhasználását. Emiatt a jogi segítségnyújtás kapcsán nemcsak létrehoztunk valamit, hanem a már meglévő peres költségkedvezményi rendszert is újraalkottuk, átstrukturáltuk annak érdekében, hogy lehetőség szerint többen részesülhessenek segítségben, de csak a zok és olyan mértékben, ahogyan a rászorultságuk azt szükségessé teszi. A harmadik célkitűzés a minőségi ítélkezéssel függ össze. A jogi segítségnyújtás segítse elő a perek mielőbbi szakszerű befejezését, ahol viszont ennek lehetőségei adottak, a jogviták békés úton történő, per nélküli megoldását. Ez egyrészt az igazságszolgáltatási szervezetet fenntartó államnak is kézzelfogható előnyöket jelent, másrészről társadalmi szinten haszonélvezői lehetünk annak, hogy nagyobb az esélye a jogviták, konfliktusok id őben való rendezésének. Vegyük számba tételesen, hogy az említett célok teljesítése érdekében mit is tartalmaz a törvényjavaslat! Elsőként: mit tesz a rászorultakért? Tömören összefoglalva: megteremt részükre egy új szolgáltatást, a jövő évtől lehetővé tes zi azt, hogy az állammal szerződött jogi segítők - ma
