Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkod... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
1605 A szomorúságomat szeretném csak kifejezni, hogy láthatóan nem csak ez az eg yetlen terület, ahonnan a kormány az európai forrásokra hivatkozva kivonul, nyugodtan mondhatom az agráriumot is, merthogy lehetne az agráriumnál is olyan finanszírozást csinálni, hogy benntartjuk az eddigi forrásokat legalább nominális értéken, és az inté zményrendszert fejlesztjük belőle, mert azt nem tiltja az Európai Unió, a támogatásokat visszük át az európai forrásokra. Ezt meg lehetett volna tenni, és az agrárgazdaságról szóló törvény is azt mondta, hogy ilyen típusú finanszírozást csináljunk. Itt is hasonlót látok. A baj az, hogy az állam a saját projektjeiből, a saját elhatározott terveinkből láthatóan a pénzügyi forrásokat tekintve kivonulóban van, miközben - én nem akarok demagóg lenni - tényleg olyan dolgok finanszírozódnak a költségvetésből, ami egy külön történet, és nyilván a költségvetés vitájánál ez újra elő fog kerülni. A szomorúságomat szeretném tehát még egyszer itt kifejezni e tekintetben. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Ángyán képviselő úr. Kettő percre Kovács Kálmán áll amtitkár urat illeti a szó. KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : Én csak nagyon röviden, elnök úr, képviselő úr, szeretném hangsúlyozni, hogy azért azt mindannyian tudtuk szerintem itt a patkó mindkét oldalán, hogy amikor az európai uniós források a korábbi időszakhoz képest megháromszorozódnak, megnégyésfélszereződnek - attól függ, hogy mely területeket veszem most számításba, a környezetvédelem területén mindenképpen ez a nagyságrend igaz , ezzel egyidejűleg a magyar költs égvetésben a beruházási források jelentősen csökkennek, hiszen kiváltódnak ezzel a forrással, hiszen ezt Magyarország befizeti a Közösség felé, majd visszapályázza. Tehát tulajdonképpen a költségvetési forrás ebben megjelenik, nem direkt, hanem ebben a for mában. Ezt mindannyian tudtuk, egykét évvel ezelőtt óta tudjuk, hogy az európai uniós források arányának ilyen irányú növekedése elsősorban a magyar költségvetés beruházási forrásaiban az uniós célok megvalósítását vagy az uniós eszközökkel megvalósuló ma gyar célok megvalósításának hazai hányadát, hozzájárulását fogja biztosítani elsődlegesen. Ami efölött marad, az olyan típusú fejlesztések, beruházások finanszírozására fordítódik, amelyet nem lehet az uniós támogatási rendszerben finanszírozni. Szerencsér e például a vidékfejlesztés vagy a tájgazdálkodás, tájhasználatváltás az uniós forrásból igenis a nemzeti vidékfejlesztési operatív program keretén belül biztosítható. Mint ahogy az árvízi töltések, árvízi létesítmények fejlesztésének a lehetősége is adott az uniós támogatási keretből, ezért elsősorban annak keretén belül, terhére valósul meg, de ez nem jelenti azt, hogy a költségvetés ebből kivonulna, hanem él azzal a praktikus voltával, hogy amit az uniós forrás megenged, azt onnan valósítja meg. Köszönöm szépen, képviselő úr. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Kettő percre megadom a szót Ángyán József képviselő úrnak. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : És én ígérem, hogy utoljára szólok ebben a tárgykörben, é s nem veszem el az időt mások elől. Azt nyilván államtitkár úr is pontosan tudja, hogy az európai uniós befizetések a polgároktól jönnek, mindenkitől. Jön másfélmillió Tiszavölgyi polgártól is, akik összeadják arra a pénzt, hogy legyen befizetési lehetősé günk, hogy kaphassunk vissza forrásokat. Nem is az a kérdés, amit visszakapunk, államtitkár úr, hogy mennyi az a pénz, mert általában ezen szoktunk vitatkozni, és a miniszterelnök úr is szereti mondani, meg Kóka miniszter úr is, hogy itt rengeteg pénz jön ide, és történelmi lehetőség áll az ország előtt. Nem ez az alapkérdés, persze ez is fontos, hogy mennyi pénz jön vissza. Egyrészt az a kérdés, hogy honnan származik ez a pénz; a mi befizetéseinkből nagyrészt, vagy egy része legalábbis innen származik. De még fontosabb ennél, hogy mire költjük el, hogy hova kerül.
