Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - Vytautas Greicius, a Litván Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének és kíséretének köszöntése - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
1535 Ugyanez történt az úgynevezett kisadók összevonása ügyében is. Itt is háromszor módosult a kormány elké pzelése, és tegyük hozzá, még ma sem tudjuk pontosan, hogy tulajdonképpen miről is tárgyalunk, mert az egy dolog, hogy mi van a törvényjavaslat szövegében, az meg egy másik dolog, hogy mi történik az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, illetve milyen tájéko ztatások hangzanak el a parlament szakbizottsági ülésein. Nézzük át, mi is történt ebben az ügyben! Maga az az elképzelés vagy az az elv, hogy a szétaprózott és a költségvetés főösszegét tekintve jelentéktelennek mondható bevételt biztosító adókat, illetve járulékokat vonják össze, ezzel egyszerűsítve a vállalkozások adóbevallási, illetve adóigazgatási eljárási ügyeit, egyet lehet érteni és egyet is értünk, csak tulajdonképpen nem ez valósult meg. A megoldás módozatainak kimunkálása során az eredetileg támo gatható gondolatból egy kaotikus, értelmetlen és használhatatlan megoldás született. Eredetileg hat apró járulékot, úgymint az erdőfenntartási, vadvédelmi, halászatfejlesztési, tenyésztési, földvédelmi és kulturális járulékot szüntették volna meg, és emell ett négy, általában a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékot és hozzájárulást, úgymint a rehabilitációs, a szakképzési, az innovációs és a munkaadói járulékot pedig összevonták volna. Ezzel szemben mi történt? A hat járulékból mégiscsak meghagytak kettőt, és a foglalkoztatottsághoz, illetve a bérekhez kapcsolódó járulékokat a legkülönbözőbb variációkban tárták a nyilvánosság elé, hogy hogyan fogják ezt megoldani. Első alkalommal az történt, hogy a négy járulékot összevonják, és a munkaadói járulék nevének m egtartása mellett 5,5 százalék lett volna ennek a bizonyos járuléknak a mértéke, vetítve a bruttó bélköltséghez, merthogy ez idáig a foglalkoztatással volt összefüggésben. Aztán a 2. számú variációban szeptember végén a pénzügyminiszter már azt jelentette be, hogy a négy járulék közül a munkaadói járulék változatlanul fennmarad, de a másik hármat összevonják, és el is keresztelték ezt a másik hármat egy névvel, ezt pedig úgy hívják, hogy erőforrásfejlesztési hozzájárulás. A mértéke pedig a munkavállalók lé tszámától függ, de nem a bérhez kapcsolódik, mint ez idáig, hanem a korrigált nettó árbevételhez. Ez is az egyszerűsítés és az átláthatóság jegyében. Természetesen ennek a történetnek itt még nincs vége. Sajnálom, hogy nincs itt a Pénzügyminisztériumot kép viselő államtitkár úr, mert megkérdeztem volna tőle, hogy most akkor ugyanannak a kormánynak a tagjae a szociális és munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter. Mert a rehabilitációs hozzájárulás az elképzelések szerint 2008tól megszűnik, merthogy összevo násra kerül ezzel az elegáns nevű erőforrásfejlesztési hozzájárulással, ugyanakkor a Szociális és Munkaügyi Minisztérium erről mintha mit se tudna, közleményt adott ki arról, hogy a rehabilitációs hozzájárulás mértéke mekkora lesz 2008ban. Kérdezem én: t udjae azt a kormány, hogy a kormánytagok között milyen a kommunikáció, vagy ha úgy tetszik, milyen az egyeztetés? Milyen hatása lesz ennek az új és összevont járuléknak? Megítélésünk szerint nehéz helyzetbe fogja hozni a mikro- és kisvállalkozásokat külön ösen, bármennyire is bizonygatja azt a pénzügyminiszter, illetve a kormány, hogy a vállalkozások adóterhelése nem fog növekedni. Ennek a valótlanságát ékesen bizonyítja az új fizetési kötelezettség, mert az történik, hogy a jelenlegi szabályozás - ami ma m ég hatályos - értelmében a mikrovállalkozásoknak egyáltalán nem kell fizetni rehabilitációs hozzájárulást, innovációs járulékot, és a szakképzési hozzájárulást is csak abban az esetben kell fizetniük, ha a társaság foglalkoztat alkalmazottat. Ha eddig nem kellett fizetni, de január 1je után fizetni kell, akkor tulajdonképpen mi történt? Tisztelt Képviselőtársaim! Nem történt más, mint burkolt adóemelés. (Gulyás Józsefet a jegyzői székben Béki Gabriella váltja fel.) A kisvállalkozások pedig, ahol nem éri el az alkalmazottak létszáma a húsz főt, szintén nem fizettek ez idáig rehabilitációs hozzájárulást, és úgyszintén nem voltak alanyai az innovációs járuléknak, csak a foglalkoztatottak bruttó bére után fizették a szakképzési hozzájárulást. Na most akkor mi t örtént? Kedves kormánypárti Képviselők! Az történt, hogy adót emelnek, csak járuléknak
