Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - PÜSKI ANDRÁS (Fidesz):
1516 A rossz privatizáció, az oktatás, a tudomány, az egészségügy, az önkormányzatiság, a kultúra reformnak nevezett kifosztása tönkreteszi a hazai versenyképességet. A gazdaság részekre szakadt, a támogatott és sikeres külföldi vállalkozások elviszik a hasznukat, adóbefizetéseik az általuk használt infrastruktúra megújítási költségét sem érik el. Emellett a családi gazdaságok, a kisvállalkozások túladóztatása és a drága lakossági megélhetés az egyed üli forrása a regnáló hatalom tartósan veszteséges, ezért rossz gazdálkodásának. A felhalmozott hitelállomány minden józan határt túllépett, és a kölcsönök évek óta nyomtalanul fogynak el. A kormány, a gazdaság, a foglalkoztatottság, az életminőség, a vers enyképesség, az eladósodás, a közpénzkezelés súlyos fogyatékosságait hiába próbálja most sikerként eladni. Szabad verseny csak az egyenlők között igazságos. Lehetünk úgy is versenyképesek, hogy megtartjuk az egészséges egyensúlyt a hazai és a külföldi term ékek között, hogy a hazai beruházást legalább annyi kedvezményben részesítjük, mint a külföldit, hogy vigyázunk nemzeti értékeinkre, országunk vagyonára, és nem engedjük azokat idegen kézre jutni. Hogyan tartható fenn a hazai kis- és középvállalkozások ver senyképessége, ha a nagyberuházó külföldi cégeknek adott kedvezmények meghaladják ezen gazdálkodó szervek adóbefizetéseit? Vajon kinek az érdekeit szolgálják az ilyen adójogszabályok? A nemzeti vállalkozások szempontjából a versenyképesség nem más, mint es éllyel indulni egy adott versenyen, eséllyel indulni a győzelemért. Sajnos, a hazai vállalkozások döntő többségének nem a győzelemre, maximum a részvételre van csak esélye, a továbbjutás helyett a kiesés elkerüléséért kell küzdenie. Teszik mindezt úgy, hog y közben a hazai pálya előnyét sem élvezhetik, sőt, sajnos a saját kormányuk olyan feltételeket szab a versenyen, hogy az amúgy is nagyobb és erősebb ellenfeleikkel szemben még nagyobb hátrányból tudnak csak indulni. Félreértés ne essék, mi nem azt mondjuk , hogy kivételezzen a nemzeti vállalkozásokkal a kormány, bár én ezt is elfogadhatónak tartanám, hanem azt, hogy hagyja a kormány a nemzeti vállalkozásokat dolgozni, és kiszámítható, egyenlő versenyfeltételeket biztosítson számukra. Mit kapnak a kis- és kö zépvállalkozások cserébe a jelentős hozzájárulásért a magyar államháztartáshoz? Mintegy 3,1 milliárd forint kkvadókedvezményt, szemben a 2006os 2,9 milliárddal és szemben a 118,1 milliárd forintnyi nagyberuházási adókedvezménnyel, ami 2006hoz képest meg duplázódik. Sajnos, hasonló a helyzet az uniós támogatások területén is. A kormány eddig mindössze 31 milliárd forintot fordított vállalkozásfejlesztésre, de még itt is sikerült úgy megszigorítani a feltételeket, hogy csak az amúgy is jól prosperáló cégek közül mindössze néhány száz tudott sikeresen részt venni ezeken a kiírásokon. Milyen intézkedéseket kell tennünk a magyar kis- és közepes vállalkozások versenyhelyzetének javítása érdekében? Kiszámítható és kalkulálható gazdasági környezet, vállalkozóbarát adó és adminisztrációs rendszer. A Gyurcsánycsomag és a konvergenciaprogram lépései egyértelműen rontják a hazai kis- és közepes vállalkozások helyzetét mind az adóteher, mind az adózással kapcsolatos adminisztrációs teher területén. Egy közepes cég brut tó nyereségéből Magyarországon mintegy 57 százalék adót fizet. Hazánk az európai uniós tagállamok között kirívóan magas adminisztrációs terheket ró a kis- és közepes méretű vállalatok számára. A kis- és középvállalkozások jövedelmezőségének elősegítésére v állalkozásbarát módon kell kialakítani az adórendszert, és csökkenteni a jelentős adminisztrációs terheket. A jelenlegi igen rossz gyakorlat nemcsak megnehezíti a vállalkozók helyzetét, de leköti energiájukat, és igen költséges. Fontos még a kedvezményes f orrásbevonás, a kkv külső forráshoz juttatása. Fontos az innovációs tevékenységnek, az információs technológiának minél szélesebb körű alkalmazása, előmozdítása, a kkvszektor piaci, technikai, üzleti információval való ellátottságának a javítása, a kkvk együttműködésének, közös piaci fellépésének ösztönzése, a foglalkoztatás növelése, a fejlesztések ösztönzése és végül, de nem utolsósorban igen, a női vezetők, a női menedzserek arányának a növelése.
