Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1472 Köszönöm, Kékesi képviselő úr. Megadom a szót Dancsó Józsefnek, a Fideszképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselőnek. Öné a szó, k épviselő úr. DR. DANCSÓ JÓZSEF , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, egy új számú törvény vitáját kezdjük meg a mai nappal, sőt azt is mondhatnám: nemcsak az új törvény, hanem egy kicsit pikán s a helyzet is, hiszen új áfatörvényről van szó, és a pikáns helyzetet arra értettem, hogy a pénzügyminiszter úr, aki a beterjesztője ennek a törvényjavaslatnak, itt a Parlament falai között is magyarázkodni kényszerül a tekintetben, hogy az a cég, amelybe n ő tulajdonos volt, jogosulatlanul igényelt vissza áfát a '90es évek közepén, tehát ezért is furcsa ez a helyzet, hogy ma meg éppen elkezdjük egy új áfatörvénynek a tárgyalását. (10.10) Ha már új törvényről van szó - ahogy államtitkár úr is jelezte, vala mint előttem hozzászóló képviselőtársaim is , azt várta volna el az ember képviselőként, hogy az előterjesztő bemutatja, ha már ilyen sok helyen változik az áfatörvény, s ha már egy új törvényt kell megalkotni, még ha javarészt az Európai Unió 2006/112. s zámú direktíváját is ültetjük át a hazai jogrendbe, jó lenne, ha valamilyen hatását bemutatná számunkra, hogy ha már itt változik a szabályozás meg ott változik, annak milyen hatásai lesznek az adóbevételekre makroszinten, illetve mikroszinten az egyes tár sadalmi csoportok tekintetében. Jogos elvárás minden képviselő részéről, hogy arról is szóljon az előterjesztő, hogy ha bevezetünk egy szabályozást, annak milyen hatásai lesznek. Arra gondolok például - ahogy már szóba is került , hogy az inverz adók eset ében miért azokat a tevékenységeket emeljük be a fordított adózás keretébe, amiket beemelünk, és miért nem másokat. Miért mondjuk bizonyos tevékenységekre - például a munkaerőkölcsönzésre, az ingatlanokkal kapcsolatos felújítási, javítási, szerelési munká kra , hogy bennetek nem bízunk, ti áfát csaltok, ezért nektek be kell kerülni az inverz adókörbe? Ezzel gyakorlatilag megbélyegezzük ezeket a tevékenységeket. Mi ennek az oka? Ennek a megválaszolásával az előterjesztő teljes mértékben adós maradt, hiszen nem írja le sem a törvény indoklásában, sem háttéranyagokban, hogy miért illetjük negatív felhanggal ezeket a tevékenységeket, miért teszi be a)tól g) pontig az előterjesztő inverz adó alá tartozóknak ezeket a tevékenységi köröket. Mi ennek az oka? Valami lyen konkrét bizonyíték van arra az APEHtől, hogy ezeket ide kell sorolni, vagy más megfontolások mondatják ezt az előterjesztővel? Mindezek mellett persze látjuk és értjük az inverz adók jelentőségét, ennek ellenére nagyon nagy hiányérzetünk van ennek a szabályozásnak az ilyetén voltában. Ha már a kormány, illetve az előterjesztő adós marad a közvetlen bizonyítékokkal, a közvetlen hatásokkal, akkor próbáljuk meg közvetetten értékelni előbb makroszinten, majd utána mikroszinten is, hogy vajon milyen hatása lehet az áfatörvénynek a nemzetgazdaságra. Milyen kiindulópontot tudunk keresni? Nyilván nagyon nehéz ilyet keresni, hiszen - még egyszer mondom - nem áll rendelkezésünkre ilyen számítás és háttéranyag, ezért csak indirekten tudunk következtetni bizonyos dolgokra. Nyilván a parlament elé benyújtott költségvetési törvényből tudunk kiindulni. Ha ott megvizsgáljuk, hogy a költségvetésben szereplő legjelentősebb bevételi tétel az általános forgalmi adó soron szerepel, azt tapasztaljuk, hogy 2008as előirányzat ként 2127,9 milliárd forint szerepel. E tekintetben 2007ben, tehát az idén előirányzatként 1971,2 milliárd forint szerepelt. Egy szeptemberben nyilvánosságra került adat alapján - amit a Pénzügyminisztérium tett közzé augusztusi lezárással - az előrelátha tólag tervezett áfabevételt 1976,2 milliárd forintra becsülték, tehát gyakorlatilag az előirányzattal egyenrangú módon fog teljesülni az áfabevétel a szeptemberben közzétett adatok szerint. Ha a két számot összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy a 2008. és a 20 07. évi előirányzat között 7,9 százalékos növekedést tervez a kormány az áfabevételek tekintetében. Több szempontból is érdekes, hogy hogyan jön össze ez az igen jelentős mértékű növekedés. Ha a GDP növekedését tekintjük, amit 3 százalék körül tervez a kor mány, akkor nem igazán jön ki ez a 7,9 százalék, hiszen ez egy forgalmi típusú adó. Azon lehet vitatkozni, hogy ez az egyetlen vagy nem ez
