Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 15 (97. szám) - A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GYENESEI ISTVÁN (független):
1424 szőlőfajta. Ez tévedés, tisztelt Ház, ez tévedés! Mint ahogy már az előbb is említettem, igenis létezik Magyarországon, és a részletes vitára majd hozok ide, és megint felmutatom, mint ahogy pár év vel ezelőtt itt, az Országházban mutattam ezt a terméket. Tisztelt Országgyűlés! A piaci értéke, a világpiaci értéke a szárított szőlőnek, mazsolának olyan magas…; most talán nincs is rá időnk és nincs is meg minden eszközünk arra, hogy ennek a piaci érték esítési matematikáját bizonyítsam, talán egy példa elegendő. Azt, amit Magyarországon használunk a mazsolás kalácsunkba vagy karácsonykor, importáljuk a mediterrán vidékről, azután Iránból. Ha be tetszenek menni a boltokba és mazsolát vesznek, rá van írva, hogy Iránból importáltuk, nem ritkán DélAmerikából, tehát ott, azokban az országokban megtermelik, feldolgozzák, elszállítják, és Magyarországon még mindig versenyképes. Szóval itt a saját magunk potenciálja mögött maradunk. Van valami, amit tehetnénk. H ozzáteszem befejezésül, tisztelt Országgyűlés, az agrárjelentésből azt az adatot, amiből tudjuk, hogy 1,2 millió hektár termőföld nincs megmunkálva; tudom, hogy ez nem mind szőlőföld, de az arányokat talán demonstrálom vele. Termőföld, ami nincs megmunkálv a! Ugyanakkor ugyanazokon a helyeken a munkanélküliség 2030 százalék, néha még annál magasabb is. Az a válasz, hogy a mazsola szőlő vagy gyümölcs, és ennek a kategorizálása hogyan van az Európai Unióban, abban az elegáns klubban, amelynek tagja vagyunk, é s amelyik megmondja, hogy bizonyos dolgokat hogyan csináljunk, ezek mind feladatok, de ezt nem jelentheti azt, hogy nekünk, ennek az országnak, ennek a népnek van valami potenciálja, és azt mi nem hasznosítjuk. (0.00) Tisztelt Országgyűlés! Kérem képviselő társaimat, akit a téma érdekel, nézzen körül, és kérem a kormányt, hogy nézzünk ebbe a témába bele. Egészen bizonyos vagyok benne különböző számításokat végezve és különböző szakemberekkel konzultálva, hogy itt a mulasztás bűnét követjük el, folytatjuk nap ról napra, évről évre, és ezen tudunk változtatni. Ehhez kérem a tisztelt Ház megértését. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Gyenesei István képviselő úrnak, független. DR. GYENESEI ISTVÁN (független) : Köszönöm, eln ök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha nagyon minősíteni akarjuk ezt a mai estét, nem is estét, most már lassan éjszakát, akkor nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ez a konszenzusok éjszakája. Nem tudom, hogy véletlenek voltake ezek a témaválasztások avagy sem, de h a belegondolok, hogy itt még nagyobb vita kerekedhetett volna, mert nem lenne ennyi konszenzus, akkor hol tartanánk még a napirendek tárgyalásában. De jobb ez, hogy így van. Mégis azt mondom, hogy a parlamenti konszenzusnál sokkal fontosabb a szakma vélemé nye, és ebben az esetben - a délbalatoni borvidék jó néhány hegyközségét és szakemberét megkérdeztem - egyértelmű volt, hogy a szakma egyrészt várta ezt a törvényjavaslatot, számított rá, és jól fogadta. Nem lehet arra számítani, hogy egy elfogadó, támoga tó döntést követően majd a szakma fogja éppen megkérdőjelezni, vagy pedig a szakma ellenállásába fog ütközni, sőt azt tudom mondani, hogy kifejezetten a szakma támogatását fogja élvezni ennek a törvénynek a megvalósítása. A másik, amit úgy gondolom, hogy e nnek kapcsán érdemes megerősíteni, hogy a soksok cél mellett, amit ezzel el lehet érni vagy el kívánnak érni az előterjesztők, legalább annyira fontos, hogy a minőségi szőlő- és bortermelés feltétele a rend, az áttekinthetőség. Ha nincs rend ebben, nincs áttekinthetőség, ha nincsenek ennek felelősei, ha nincs betűbe, mondatba, paragrafusba foglalva az, hogy mit lehet és mit nem lehet, és amit lehet, azt hogy lehet, akkor csak malaszt marad, vagy csak vágy marad a magyar bor minőségének védelme és nemzetköz i hírnevének az erősítése. Ehhez garanciákra van szüksége azoknak, akik ezt a bort megvásárolják, akik ezt fogyasztják, legyen az akár magyar, akár külföldi.
