Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 15 (97. szám) - A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
1422 hegyközségekről van már szó, nemcsak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsáról, hanem tudjuk, a borvidék régiók is létrejöttek, jogi parafálásuk megtörtént. Tehát a hegyközségi rendszer egyik alkotójaként véleményem szerint behozhatóak a rendszerbe. A heg yközségi tagok sorába a törvénytervezet most sem javasolja behozni a bort forgalmazókat. Véleményünk szerint ez több helyen technikai problémát okoz, hiszen van a szőlőtermelő, a borfelvásárló pincészet, de van a bor forgalmazója, ez szintén egy önálló kat egória, aki a termőföldtől az asztalig címszóval egyik szereplője, egyik részese annak, hogy a termőföldtől az asztalig, azaz a fogyasztóig jusson a bor. Ezért javasoljuk majd esetlegesen, hogy a hegyközségi tagok sorába fel lehessen venni a bort forgalmaz ót is. A borrégiók alapításának a szabályzat jelenlegi megfogalmazásában az eredetvédelmi célt javasolja, pontosabban írja elő, hogy eredetvédelmi célból alakulhatnak meg a borrégiók. Úgy érezzük, hogy már nemcsak ez a célja az eredetvédelemnek, hanem sokk al inkább az egységes rend, a nagyobb egységes felület és esetleg a bormarketing kialakítása, hiszen elaprózott területekre roppant nehéz egy átfogó bormarketinget felépíteni, viszont a nagyobb borrégiók esetlegesen jobban megérthetőek a fogyasztó számára is, hogy kiknek a termékét kínálják. Van egy technikai szabálymódosulás, hogy hegybírót hogyan válasszunk. Eddig a választmányok tettek javaslatot, és a hegyközség tanácsa választotta meg végül a hegybírót. Most az előterjesztés ezt megváltoztatja. A javas latunkban javasoljuk, hogy a régi rend álljon vissza, hiszen a hegybírót öt évre választjuk, aki operatíve irányítja a hegyközséget. Azt gondoljuk, hogy mégiscsak jó lenne, ha a tanács ülése választaná ezt meg, nem pedig csak a szűkebb körű választmány. Va n egy érdekes gondolkodásmód: végighatja a törvénytervezetet, hogy bármilyen adminisztratív és egyéb nemkívánatos kellemetlenséget végeznek a gazdálkodók, adminisztratív hibát vagy előre be nem jelentett, nem a szabályok szerint bejelentett, például kivágá st vagy telepítést végeznek, és még tovább fokozhatnám, ott azonnal 500 ezer forintig terjedő bírsággal is sújtható, tólig határral, ezt hozzáteszem. De azt is, hogy a magyar törvénykezés gyakorlatában számtalanszor láttuk, hogy neves, komoly bűncselekmén yek esetében sem történt meg esetlegesen 500 ezer forintos bírságolás, nemhogy egy adminisztratív hiba miatt. Úgy gondolom, hogy az itt lévő gazdálkodók alapvetően jó szándékú és a feladathoz értő személyek, és időnként bizony a rengeteg adminisztrációs kö telezettségük között lehet, hogy nem időben fogja kikérni a származási bizonylatot, lehet, hogy nem pont a határidőre jelenti le az éves bormennyiségét, borforgalmát, tehát mindazt, amit a hegyközségnél nyilván kell tartani, és ezért az a fenyegetettség el ég jelentős. Ebben mérséklést fogunk javasolni. Ami érdemi kérdés, és az SZDSZtől, valamint a szocialista frakciótól is hallottam, a szónokaiktól hozzászólást, igen, én magam vetettem fel, de már nem először a törvénytervezet általános vitájának alkalmáva l a mezőgazdasági bizottságban: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szavazási rendje és azon belül az arányosság vagy az aránytalanság kérdését. Ezt megpróbáltam példával is igazolni - igaz, én egy borvidékre, mégpedig a kunságira gyűjtöttem össze az adatokat. Ez a borvidék egymagában a magyarországi bor teljes forgalmának a 47 százalékát tudja maga mögött, ugyanakkor ez a borvidék egyetlenegy szavazattal rendelkezik a hegyközségben, miközben más borvidékek - és most nem nevesítem őket, nehogy sértődés legyen , kicsi borvidékekről van szó, amelyek az ország borforgalmának 23 százalékát forgalmazzák, ők is szintén egy mandátummal rendelkeznek a 22 fős Hegyközségek Nemzeti Tanácsában. Nagyon örülök annak, hogy a kormánypárti képviselőtársaim jelezték, próbáljunk megindítani valamilyen arányosságot e tekintetben, hiszen olyan komoly nagy borvidékek, amelyek tényleg együttesen - ha megnézzük - a magyarországi borforgalmazás 8090 százalékát viszik. (23.50) Itt most nevesítem őket, tehát említettem már egyet, a kunsá git, de nagy borvidéknek számít a hegyközségek száma és a területük alapján a badacsonyi, a balatonfüredcsopaki, a soproni, a balatonboglári, az egri, a mátraaljai és természetesen a tokaji. Ők jelenleg is ugyanúgy egy
