Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 15 (97. szám) - A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési, és egyeztetési folyamat feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
1389 tőkemegtérülés hatékonysága az, ami meghatározza a fejlődést, a másik oldalon sok tekintetben ezzel szemben állnak a helyi közösségek és a környezet érd eke, a környezet szempontjai. Meg kell hogy találja a világ az ezen érdekek közti összhangot. Baj akkor van, ha a három dimenzió közül - a gazdasági, a környezeti és a társadalmiszociális dimenziók közül - valamelyik túldominálja a többit. Nagyon nagy a k ísértés a világban ma arra, hogy ezek a bizonyos tőkeérdekek a környezeti és a társadalmiszociális érdekekre rátelepüljenek. Ez a közösségek érdekeivel ellentétes folyamat, ezért üdvözlendő minden olyan kezdeményezés, ami e három dimenzió szempontjából kí sérli megvizsgálni bármilyen beavatkozásunkat, legyen az akár beruházás, akár technológiai fejlesztés, akár intézményi változások, amelyek körülöttünk lezajlanak. A fenntarthatósággal foglalkozó irodalom és ezek a kutatóműhelyek egyre határozottabban azzal foglalkoznak, hogy miféle mérőszámai lehetnének ennek a fenntarthatóságnak, milyen indikátorok mentén tudjuk megítélni, hogy valóban fenntartható irányba megye a fejlődés, vagy sem. (21.00) Nem elég a gazdasági mutatókat használni ehhez nyilvánvalóan, ha nem főleg naturáliákban mérve kell megmondanunk, hogy társadalmi, illetve környezeti szempontból mik is azok a paraméterek, amelyek elfogadhatók, amelyek irányába tartunk. Nos, azt gondolom, hogy nagyon aktuális tehát az a kezdeményezés, ami itt a Ház elé került. Külön öröm, és én is szeretném hangsúlyozni, hogy e tekintetben is úgy tűnik, ötpárti konszenzus van kialakulóban, bár nyilván megvannak azok az érdekkörök, amelyek éppen talán saját tőkeérdekeik mentén nem feltétlenül üdvözlik az ilyen típusú kezd eményezéseket. Ugyanis valljuk be, azok a stratégiák, azok a megoldások, azok a rendszerek, amelyek fenntarthatónak minősíthetők a három dimenzióban, egyegy dimenzióban nem feltétlenül optimálisak. Épp ez a lényege a dolognak. A konszenzust keressük a dim enziók között, a környezeti, a gazdasági és a társadalmi szempontok egésze szempontjából kell hogy működőképes legyen a világ hosszú távon, hogy működtethető legyen a világ hosszú távon. Nem mindegy tehát, hogy kinek a versenyképességéről beszélünk például . Házelnök asszony is szóba hozta ezt a versenyképességi kérdést. Valóban lehet a versenyképességet nézni a tőkemegtérülés hatékonysága szempontjából, a befektetések hatékonysága szempontjából is, de ez nem vezet sehova. Furcsa valóban az az értelmezés, am ikor fenntartható gazdasági növekedésről beszélünk egy olyan rendszerben, amely egy zárt rendszert jelent, mint a világ. Ha egy dimenziójában növelünk valamit, a másik két dimenzióban egészen biztosan egy zárt rendszerben kedvezőtlen változások mennek végb e. Ezt tapasztaljuk épp a világban. A szociális feszültségek nőnek a világban, a társadalmi csoportok közti különbségek elképesztő méreteket öltenek, és ez sajnos Magyarországra is jellemző. Ugyanígy a környezeti dimenzióban is súlyos problémákat okoz, ha az egydimenziós, mondjuk így: együgyű gazdaságfejlesztés vagy együgyű társadalomfejlesztés, tőkeügyű fejlesztés nyilvánul meg, és a másik két dimenzióban elhanyagoljuk a változások figyelemmel kísérését. Ebből a szempontból azt gondolom, hogy rendkívül a ktuális ez az előterjesztés. Az persze a kérdés, hogy egy ilyen intézmény milyen jogosítványokat fog magának kivívni a stratégiai tervezésben. Ez nagyon nagy kérdés, hiszen minden ágazat megpróbálja a saját érdekeit érvényesíteni, de el kell tudjuk érni, h ogy egy ilyen testület, amit mi fenntartható fejlődés tanácsnak nevezünk, hatással legyen a fejlődési folyamatra. Nem az egyes részoptimumokat kell keresni a fejlődésben, hanem a közös optimumot kell keresni. Ebben valóban egy ilyen típusú testület stratég iai szerepet játszhat, ha kellő jogosítványokat kap, ha megfelelő az összetétele, ha képes ezt a szűrő funkciót ellátni, amikor is mindent megszűrünk a fenntarthatóság szempontjából, amilyen döntéseket hozunk, amilyen beruházások megvalósulnak vagy amilyen technológiai fejlődésekről döntünk, illetve az intézményi változások tekintetében is. Ennek egy társadalmi megvalósult modellje az az úgynevezett ökoszociális piacgazdaság. Jó lenne erről is majd szót váltani, hogy hogyan lehet ezt megvalósítani valóban, hogyan lehet ezt a három dimenziót egy gazdaságfejlesztési, társadalomfejlesztési stratégia középpontjába helyezni. A
