Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 15 (97. szám) - A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési, és egyeztetési folyamat feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZILI KATALIN (MSZP):
1387 pozitívan tudják élni. Igenis, ehhez erre az országgyűlési javasla tra óriási szükség van, és arra, hogy ebben valóban minden parlamenti párt úgy vegyen részt és úgy tudja kialakítani a véleményét, hogy azokat az alapértékeket meg tudjuk fogalmazni, hogy ne kelljen szégyenkeznünk az unokáink előtt. Köszönö m a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Szili Katalin, az MSZP képviselője. Elnök asszony, öné a szó. Parancsoljon! DR. SZILI KATALIN (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Miniszter Úr! Engedjék meg, hogy néhány gondolattal én is hozzájáruljak ennek a mai napnak a sikeréhez, hiszen én azt hiszem, hogy ezzel a határozattal sok mindenben példát mutatott a magyar parlament, egyrészről abba n, hogy tud konszenzust teremteni bizonyos ügyek mellett. De ami a számomra a mai napon ebben még fontosabb, ez pedig az, hogy legalábbis megpróbálja elérni azt, hogy legyen egyfajta stratégiai gondolkodás a sajátunk. Ez nagyon fontos, hiszen ez az a kérdé s, amelyben valóban mi magunk is tudjuk azt, nemcsak a társadalom előtt, hanem saját magunk előtt is mutatni, hogy nemcsak a mában gondolkodunk, nemcsak abban, ami éppen holnap történik, hanem van arra vonatkozóan elképzelésünk, hogy például 2020 Magyarors zága hogyan nézzen ki, és ez nagyon fontos. S ha megengedi az elnök úr, néhány gondolattal visszatekintést tennék, hogy bár ez nem egy egészen új keletű dolog, de ha abból indulok ki, hogy 1972ben, amikor a stockholmi első ilyen konferencia volt, akkor az akkori pártállami módszerek szerint azt mondta a magyar hivatalosság, hogy Magyarországon nincsenek környezeti problémák, ezért nem szükséges Stockholmba mennie magyar delegációnak. (20.50) Aztán volt egy másik, 1992, amit - azt gondolom - a világ a fennt artható fejlődés kérdéseiben felírhat saját maga számára, hiszen Rio de Janeiróban akkor foglalkoztak már azzal, hogy milyen legyen a XXI. század világa. Ha jól áttekintjük, alig telt el azóta tizenöt év, közben volt egy 2002es johannesburgi konferencia, ahol áttekintette a világ, hogy mi az, amit tett, és akkor született egy olyan javaslat, hogy minden egyes nemzet készítse el a saját fenntartható fejlődési stratégiáját. Kedves Képviselőtársaim! Ennek eleget lehet két módon tenni. Az egyik az, hogy kipipá ljuk, hogy van egy stratégiánk, bemutatjuk Európának, a világnak, de nem ez a lényeges, hanem az, hogy mennyit tudunk ebből lefordítani a hétköznapok gyakorlatára, mi az, amit akár kormányzati politikában, parlamenti politikában meg tudunk mutatni, mi az, amit ebből meg tudunk valósítani, és mi az, amit ebből be tudunk tartani. Azt gondolom, hogy ma a parlament abból mutathat példát, hogy nemcsak kipipálni akarja azt a feladatot, hogy teljesítettem valamit, hanem képes egy újfajta gondolkodásmódra, képes eg y újfajta szemléletnek a bemutatására az országban, képes arra, hogy példát mutasson abból, hogy ágazati szemlélet alapján és az ágazatok közötti szemléletek harmonizálása alapján tud gazdasági, szociálistársadalmi és ökológiai kérdéseket harmonizálni. Na gyon sokat beszélünk újabban arról, hogy milyen demográfiai kihívások, szociális kihívások elé nézünk, mit jelent számunkra a versenyképesség. Sokszor bújunk amögé, hogy versenyképesnek kell lennünk, ezért kell intézkedéseket megtenni, ugyanakkor nem tekin tjük át azt, hogy ennek milyen szociális hatásai lehetnek, vagy éppen milyen demográfiai hatásai lehetnek. Ma a parlament abból mutat példát, hogy képes arra, hogy felülemelkedjen önmagán, és készítsen, elfogadjon a parlament egy olyan stratégiát, aminek a ztán a betartása a kormányzatoktól függetlenül számon kérhető a parlament részéről, és betartható. Nyilvánvaló, hogy számunkra ez nem egy cél, ez egy eszköz ahhoz, hogy harmonikus Magyarországot teremtsünk. Tisztelt Elnök Úr! Szokták sokan mondani azt, hog y a huszonnegyedik órában vagyunk. Valóban, ha azt a részét tekintjük a mai világunknak - és erről szóltak már képviselőtársaim előttem
