Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 15 (97. szám) - Új bizottsági tag megválasztása - Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZANYI TIBOR (MSZP):
1379 egy olyan időszakban, amikor reményeink szerint belátható időn belül az Európai Unióban az együttműködés egészen új szintre emelkedik az alapszerződés átalakításával, és ebben a felálló új Európában a tagállamoknak egészen új lehető ségei jelennek majd meg. Nos, a nagy kérdés tehát az, hogy társadalmi üggyé tudjuke tenni ezt az újfajta működést, hogy valóban megérzie a magyar lakosság az európai uniós tagság előnyeit, vagy pedig egy szűk elit egyezkedésének kérdése marad az integrác ió további folytatása és ennek új elemeként az elnökség felvállalása és továbbvitele. Még egy nagyon fontos szempontot érdemes figyelembe vennünk. Magyarország számára, különösen a hátrányos helyzetű térségek számára ez nagyon komoly kitörési lehetőség. Az egész Európai Unió küszködik azzal, hogy milyen válaszokat tud adni a globalizáció kihívásaira, és ezek a napirendek, amelyekről a különböző elnökségek szólnak, pontosan ezeket a kitörési irányokat szeretnék meghatározni. Azt hiszem, valamennyien biztosak lehetünk abban, hogy a hátrányosabb helyzetű térségek számára a hagyományos út járása nem folytatható, nem követhető. Az egész Európai Unió is egyfajta hátrányát szeretné leküzdeni, amelyet egyre inkább érez az Egyesült Államok és Ázsia vonatkozásában. Te hát a mi esetünkben összeér ez a kétfajta megközelítés. Meg kell találnunk azt a napirendet, azokat a kitörési irányokat, amelyek egyszerre biztosítják egyegy tagállam - különösen a hátrányos helyzetű térségek - számára a nem konvencionális megoldásokat, és ezt a fajta szemléletet tudják erősíteni az Európai Unióban, miközben lehetőséget teremtenek arra, hogy az integráció új szintre emelkedhessen. Nos, én bízom abban, hogy ez a formális konszenzus, amely a törvénytervezet benyújtásakor megjelenik, nem áll meg, nem reked meg a jogi eljárások és a meglévő mechanizmusok működtetésének hatékonyabbá tételében, hanem valóban kibővíti és társadalmasítja ezt a folyamatot, s képes lesz arra, hogy Európát egyre inkább az állampolgárok Európájává tudja tenni, miközbe n Magyarországon is felgyorsítja ezt a fajta konszenzusképzést, társadalmi folyamatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra jelentkezett Szanyi Tibor, az MSZP képvis elője. Öné a szó, képviselő úr. DR. SZANYI TIBOR (MSZP) : Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igen, ez tényleg örömteli dolog, hogy a parlament tud olyan témákat napirendre venni és olyan témákban együttműködni - a külön böző oldalakra célzok , amelyek valóban fontosak az ország jövője szempontjából, és tényleg jó eséllyel lehet konszenzust találni. Úgy gondolom, e tekintetben a házelnök asszonynak képviselői minőségében való felszólalása rendkívül irányadó lehet mindanny iunk számára, és nemcsak ebben az Európai Uniót érintő ügyben, hanem minden olyan ügyben, amikor azt gondoljuk, hogy itt Magyarországon is Európát építünk. Nos, tisztelt elnök úr, a felszólalásom indoka az, hogy felhívjam a figyelmet egy olyan aspektusra, amelyről viszonylag keveset tárgyaltunk az elmúlt időszakban. Ha életszerűen nézzük a dolgot, hogy mit csinálnak az egyes országok, az egyes tagországok, midőn ők látják el a soros elnöki teendőket, akkor világosan látjuk, hogy arra a terminusra szinte, az t kell mondjam, páratlan lehetőség nyílik arra nézvést, hogy tematizálni tudjuk az európai közbeszédet, tematizálni tudjuk az európai intézmények munkáját. Ez akként ölt testet, hogy minden elnökség megjelöli - vagy eddig legalábbis megjelölte - azt az öttíz legfontosabb dolgot, amelyet ő ez alatt az elnökség ideje alatt véghez akar vinni, de bejelölte mindig azt az egyet vagy kettőt, amelyet mindenképpen keresztül akar vinni, és amikor ezt az egyet vagy kettőt keresztülvitték, általában az elnökség végén akkor szokták mondani, hogy sikeres volt X ország soros EUelnöksége. Magyarul ez azt jelenti, hogy nem hasraütésszerűen, ahogyan nagyon sokszor csináljuk napjainkban, nem ötletelve, nem ad hoc alapon, egyik hónapról a másikra témáról témára ugrálva, hane m nagyon komoly társadalmi párbeszéd keretein belül ezeket a fő témákat meghatározzuk.
