Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 9 (96. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - VÉGH TIBOR (MSZP):
1243 ami a teljes jövedelmének a 18 százalékát viszi el, biztos vagyok benne , hogy az előzőre szavaz mindenki. (Pettkó András: Egykulcsosat és kész.) Tehát senkinek nem az számít, hogy hányfajta adót fizet be, hanem hogy az összes adóbefizetése és/vagy behajtása után a jövedelméből mennyi pénz marad neki. Ezt hívják, tisztelt képv iselőtársaim adóterhelésnek, amiről Tállai képviselő úr azt mondta, hogy ez egy olyan mesterségesen konstruált szám, amivel nem is érdemes foglalkozni. No most mégiscsak, ha netán valakit érdekel az, hogy száz megkeresett forintból hány maradhat a zsebében az átlagos magyar polgárnak, akkor összehasonlítva - és ezt a számot ma már többen idézték - azt a Fideszt, amelyik kormányra jutása előtt adóalkotmányozási tárgyalásokat, egyszeri radikális adócsökkentést és hasonlókat ígért, 19982002 között kormányozvá n 2002ben az átlagos adóterhelés valamivel 39 százalék fölött volt. (Domokos László: Tíz éve volt. Azóta hol vagyunk már!) 20022006 között ez az átlagos adóterhelés 36 százalékra csökkent le, igaz, azóta nőtt valamelyest, de azt a 39 százalékot, ami az ö nök idejében volt, még mindig messze nem érte el. Végezetül hosszú sirámokat és tirádákat hallgattunk arról, hogy milyen galád dolog és egyébként is milyen diktatórikus dolog, hogy egy állam behajtja azokat a pénzeket, amelyek járnak neki. Tisztelt Képvise lőtársaim! Egy korábbi kétperces hozzászólásomban már elmondtam, ha egy állam nem hajtja be azokat a pénzeket, amelyek járnak neki, ezzel csak egyetlen dolgot idéz elő: azokat, akik befizetik az adóikat, azokat nagyobb teherrel sújtja. Na ez az, amit nem a kartunk. Szóval, legyenek alacsonyabbak az adók, tisztelt képviselőtársaim, azokat se hajtsuk be, vagy legalábbis ne azoktól hajtsuk be, akik nem fizetik be, és egyébként pedig nagy kár, tisztelt képviselőtársaim, hogy az adótörvényekről és a költségvetésr ől nem egyszerre tárgyalunk; szórakoztató lett volna meghallgatni, hogy miközben önök adócsökkentéseket szorgalmaznak, mi mindenre javasoltak volna - de két hét múlva majd meghalljuk - több pénzt a költségvetésben. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez az, am i nem megy. Kornai János írta egy cikkében tán két évtizeddel ezelőtt (Domokos László: De ki ő?), hogy sajnos a gazdaság általában nem olyan, mint egy szupermarket, ahová betoljuk a kocsit, és a polcról levesszük a gazdaság különböző jellemzőit, a finn fog lalkoztatottságot, a svéd szociális rendszert, a luxemburgi GDPt, az amerikai adórendszert és az ír termelékenységet, ezt mind belepakoljuk egy kocsiba, és akkor kész az ideális gazdaság. Sajnos, a gazdaság nem így működik. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Végh Tibor, az MSZP képviselője. Parancsoljon! VÉGH TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Adók, szankciók, büntetés, feketegazdaság, vagy öntudat, gerinc, jogegy enlőség, partnerség - melyek a szebb szavak? Én azt gondolom, hogy nekem az utóbbiak szimpatikusak. Nem szeretnék királynő lenni, aki nem fizet adót, de cserébe bele sem szólhat a közügyekbe. Senki nem szeret adót fizetni természetesen, én is, ha lehetne, máshol keresném a boldogságomat, de szeretnék jó szívvel beleszólni a köz ügyeibe, és ezt csak akkor tehetem meg gerinccel, ha előtte a szénámat rendbe tettem. Tisztelt Parlament! Ha már így van, hogy adót kell fizetnünk, akkor tegyük e zt a partnerség mentén, tegyük ezt a jogegyenlőség alkotmányos alapelvei alapján. Rendelkezni fogunk most ebben az adótörvénymódosításban arról, hogy azoknak az adózóknak a listáját, akik 180 napon túli kintlévőséggel tartoznak az APEH számára, és ezeknek az összege eléri a 100 millió, illetve egyéneknél a 10 millió forintot, őket az APEH közzéteszi. (16.30) Ebben semmi új nincsen, hacsak az nem, hogy 180 nap meg van szabva a törvényben. Úgy lenne akkor, ha azt mondanánk, hogy rendben van, de cserébe tegyü k be az adózók chartájába azt a pontot,