Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 9 (96. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - BÓKAY ENDRE (MSZP):
1239 érintkezik. Tehát akkor lenne egy igazi szerves fejlődés, ha ezek a fejlesztések, amit a kis- és középvállalkozásokra fordítunk, azok az adókedvezmények, amelyeket a multicégeknek adunk, azt szolgálják, hogy ez a kétféle szektor együttműködjön a jövőben. A vita során többször elh angzott, hogy tulajdonképpen magasak az adók. Erre szeretnék reflektálni, illetve már többen elmondták ezt, különösen nem szeretném kihangsúlyozni, hogy ezek a magas adók egyfajta magas jóléti rendszert finanszíroznak, tartanak, és az nagyon jól látható eu rópai összehasonlításban is, ahol a magas adókat veszik figyelembe - ugyanakkor a szociális jóléti juttatásaink igen magasak Európában. A magas adókat csak úgy tudjuk csökkenteni, ha a gazdaság kifehérítését megindítjuk, és a jelentős létszámú új munkaváll alót, illetve most a szürke- és feketegazdaságban dolgozó kvázi adóalanyokat be tudjuk vonni, és rá tudjuk késztetni, hogy fizessenek. Emlékeztetném önöket arra, hogy még év elején volt egy számítás, hogy körülbelül félmillió azon polgárok száma, akik nem fizetnek társadalombiztosítást, ezekből jelentős számban már bekerültek, és nyilván ez a tbterheket ilyen értelemben csökkentette. Szó volt a gazdaság kifehérítéséről is, amiben szerintem hosszú idő óta először történtek komoly lépések, és először történt ek érezhető változások. A kormány célja az, hogy elsősorban ezt az oktatásra és a kultúrára fordítja, és csak másodsorban kerülne sor arra, hogy az adócsökkentést szolgálják ezek a bevételek. Harmadsorban szeretném megemlíteni, hogy a kormány ígéretet tett - és ezt ma mindenki tudja, úgyhogy különösebben nem meglepetés , hogy a mostani módosításcsomag tulajdonképpen finomítása a jelenlegi rendszernek, és jelentős lényeges módosításra 2008. január 31ig kerül sor, illetve ekkor készíti el a kormány az új ad óterveket - lesz egy féléves vitalehetőség , amelyeket 2009ben vezet be a kormányzat, miután a parlament elfogadja. Jelenleg 57 különböző adónem van érvényben. Nyilván ezeknek az egyszerűsítésére szükség van. Egyet említenék, például, amikor a kulturális alapjárulékot vitattuk meg, magunk is a kulturális bizottság keretén belül bizony tiltakoztunk ez ellen, mert ez egy olyan tiszta bevétel, egy olyan tiszta juttatás a kultúra számára, amire szükségünk van, és ez nagyon jól átlátható, nagyon jól érzékelhet ő. Talán ilyen egy kicsit a szakképzés és a most összevont kisebb adók is, amelyek más eljárásban kerülnek most befizetésre. (16.10) Ezt az 57 adót három nagyobb területre oszthatjuk. Az egyik az élőmunkát terhelő adók csoportja, amiről beszéltünk az előbb , és mindannyian magasnak tartjuk, csak kérdés, hogy a magas adóalapot hol és mivel tudjuk pótolni, ha ezt csökkentjük. A másik a fogyasztási adó, és a harmadik az úgynevezett vagyonadó. Valószínű, hogy Magyarországon meglehetősen alacsony a vagyonadó rend szere, Európa más országaiban sokkal magasabb a vagyonadó. Itt emelhetném ki példaként az ingatlanadót, aminek a változása küszöbén állunk, illetve egy olyan javaslat hangzott el az önkormányzati bizottság részéről, hogy értékalapú ingatlanadót vezessen be a kormányzat. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi ingatlanadó, amit az önkormányzatok szednek négyzetméterár után, nem azt mondom, hogy nevetséges, csak elég torz rendszereket szül. Mert bizony teljesen értéktelen ingatlan után is meg kell fizetni, amennyibe n beleesik ebbe a hatályba, és más rendkívül értékes ingatlan esetében is ugyanannyit fizetnek vagy esetleg kevesebbet, mert a helyi adókedvezmények úgy szólnak, hogy nem kell az érintetteknek megfizetni. Tehát ezekre az adókra igenis szükség van. De a vag yonadó alatt nemcsak az ingatlanadót kell érteni, hanem bele kellene értenünk a műkincstárgyakat, bele kellene értenünk a külföldi ingatlanokat, amelyek a saját polgáraink tulajdonában vannak. Tehát egy szélesebb körben kellene ezt kibontani, és úgy kell m egteremteni a három nagyobb egység között az egyensúlyt, hogy nyilván akik többet birtokolnak, mert a kilencvenes évek elejétől egy felhalmozódási ciklus lejzajlott, akik gazdagabbak, tehetősebbek, azok többet is vállaljanak.
