Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 9 (96. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KÉKESI TIBOR (MSZP):
1207 Mindig együtt van jelen az adótörvény tárgyalásánál két szempont: van igény arra, hogy legyen egy stabil adórendszerünk, legyen kiszámítható, előre tervezhető az adórendszer a vállalkozók, de akár az emberek számára, és ugyanakkor itt van az alkalmazkodás megúszhatatlan kényszere, hogy akár az Unióhoz, akár csak a szűkebb környezetünkhöz, ehhez a kisebb keletközépeurópai versenyhez, aminek nem lényegtelen eleme az adóverseny, zárkózzunk fel, alkalmazkodjunk ehhez. És itt van nekünk a már szerintem mindenki által megtanult konvergenciaprogram, ami nem más, mint az itt nagyon keresett filozófia, gazdaságfilozófia, amit középtávon Magyarországnak meg kellene valósítania, hogy visszatérhessünk az egyensúlyhoz, a stabilitáshoz, és abból lehet aztán elkezdeni a most populárisan osztogatásnak nevezett politikát, tehát akkor mondhatjuk meg, hogy hova tudunk adni. Most tehát a következő év nem erről szól , a stabilizálás mellett tehát az adórendszer stabilitásáról szól. Két fontos elemét emelném ki, hiszen ennyi adóparagrafus számos egyszerűsítést, könnyítést tartalmaz. Mik ezek? Információhoz könnyebben juthatnak az érdekeltek, a bevallások terjedelme, me nnyisége csökken, a befizetések időpontjai, mennyisége, már az alkalmak száma csökken, hogy csak néhányat emeljek ki. És ahogy mondtam, például adókat is megszüntetünk, nyilván ez is egyfajta egyszerűsítése az adórendszernek. A másik fele pedig a gazdaság fehérítése, amit ösztönző és természetesen szankcionáló elemekkel közösen próbálunk megvalósítani. Nagyon lényeges, hogy a szankciók, hiszen hallottuk, növekvő mértékűek, továbbra is, tehát a törvény által is elfogadottan fokozatosan és arányosan terheljék azokat, akiket terhelnek, ugyanakkor bátorítjuk mindazokat, akik legálisan foglalkoztatnak, akik bővíteni akarnak, akik fejleszteni szeretnének, ösztönözzük az adórendszerben elhelyezett elemekkel. Nehéz olyat mondani, ami mindenkit érint. Nagyon sok apró módosításról, az adózók egyegy körét érintő szabályozásváltozásról van szó, de azok, akikre vonatkozik, nagyon jól tudják, hogy milyen előnyös számukra az a módosítás, amit a törvényjavaslatban teszünk. Ezért - még egyszer - e nagy terjedelem. Azt gondol om, hogy reagálni kell néhány elhangzott állításra, ezért egy picit félrerakom. Szerettem volna néhány tételt kiemelni, amit fontosnak tartok, majd, ha lesz időm, még megemlítem őket. Az adótömeg természetesen, mint ahogy minden évben, most is emelkedik, a vita csak azon lehet, és csak annál jogos, hogy az adóterhelés hogyan változik. Hallottuk, hogy gond, hogy az ealap szufficittel, többlettel zárhat 2008ban. Nos, az elmúlt évek százmilliárdos hiányaihoz képest a beterjesztett költségvetésben nem egészen kétmilliárdos többlet van, ami az egyensúlyi állapotot jelenti egy 1600 milliárdos alapnál. Nem gondolom, hogy ebben bármilyen hátsó szándék megnyilvánulhat, hacsak nem az, hogy kerüljön egyensúlyba végre ez a rendszer, ez az alrendszer is a költségvetésb en. A társasági adó természetesen továbbra is 16, illetve a kedvezményes kulcs 10 százalék, tehát a különadó 4 százalékos mértéke köszönő viszonyban sincsen ezekkel a mértékekkel. A termelékenység az elmúlt, lezárt két évben 4, illetve 3,2 százalékkal növe kedett, tehát szó sincs arról, hogy nincs ilyen típusú növekedés. Az átlagjövedelem körül mindig vita van; arról az átlagjövedelemről, amit kimutatunk, lehet, hogy az belecsúszik a felső kulcsba, de tudni kell, hogy az nem ugyanaz, ami után adózunk. Adózás szempontjából csak az számít átlagjövedelemnek, amit az adóösszevonás szempontjából átlagjövedelemnek kell tekinteni, ez pedig az APEH kimutatása szerint az elmúlt időszakra - legalábbi s amit ismerek - mindig még az alsó adókulcsba szorult bele. Lehetséges, hogy 2008ban fölécsúszik, de akkor is csak annak a résznek az erejéig csúszik bele a fölső adókulcsba, jelentős része, a többsége, a 90 százaléka továbbra is az alsó adókulcsokban fo g adózni. Idetartozik ugyanez a vita a munkavállalásról, hogy most ennyivel nőtt a munkanélküliek száma, most annyival nőtt a munkanélküliek száma. Hogy fog igazságot tenni egy ember, aki hallja ezt a számot, és közben eláruljuk neki, hogy a munkavállalók száma is nőtt. El kell magyarázni, hogy háromelemű a magyar munkaerőpiac, és miközben ösztönözzük a munkavállalást, nő a
