Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 9 (96. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1157 rendszerbe, hiszen nagyon nagy szigorúsággal fogunk eljárni velük szemben, ha nem ezt csinálják”. Tisztelt államtitkár úr, csendesen és békességgel, ellens égeskedés nélkül megjegyzem, hogy ez nem egy kaszt, hanem egy kar, állatorvosi kar, és terelni csak a csürhét, a csordát vagy a nyájat szokták, az állatorvos egyikbe se tartozik. Az állatorvos is ember, méghozzá olyan szakember, aki minden nehézségen, jele nlegi zűrzavaros rendszeren és egy megalázó államtitkári megjegyzésen túl mindent elkövet, hogy megvalósuljon Magyarországon az élelmiszerbiztonság, a járványvédelem, biztosítsuk az élelmiszer- és élőállatexportot, hatékonyan ellenőrizzük az importot, mer t ez a hivatása az állatorvosnak, és az állatorvosok minden időben, minden politikai viszonyok között, minden gazdasági helyzetben ezt lelkiismeretesen ellátták, és most is megteszik. Aki nem hiszi, járjon utána! Köszönöm szépen. (Taps a KDNP és a Fidesz s oraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, hogy kíváne a kormány részéről valaki válaszolni az elhangzottakra. Gőgös Zoltán államtitkár úr jelentkezett. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót . Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az én kapcsolatom az állatorvosokkal elég régi, hiszen annak idején gyerekként komoly állattartásban volt részünk. Érdekes világ volt ez akkor is. Apám 28 évig volt egy szövetkezet elnöke, anyám meg ott dolgozott mint seg édmunkás, ők mindenkinek Pista bácsi meg Ilonka néni voltak, az állatorvos pedig doktor úr, a felesége meg nagyságos asszony. De ez már akkor is egy külön világ volt, és nem vontam én le ebből semmilyen következtetést. Nagyon sokat segítettem nekik, kitűnő kapcsolatom volt az akkori állatorvossal, sőt a főállatorvosunkkal is, akivel volt egy érdekes beszélgetésünk. Amikor egy disznót boncolt, azt mondta, hogy na, gépész, ezt csináld utánam, én meg mondtam neki, hogy rakd össze, és indítsd el újra, mert nekü nk meg ez a dolgunk. Tehát van egy ilyenfajta bekódolt csipkelődés, ezt én jól tudom. Amikor kasztot mondtam, akkor arra gondoltam, hogy ők nagyon össze tudnak zárni, amikor valamilyen külső hatás éri őket, de óriási vitában vannak egymással, aminek alapve tően az az oka, hogy a rendszerben az állatállománycsökkenést nem követte az ezzel foglalkozó szakemberek csökkenése. Ennek nyilván vannak olyan okai is, hogy magasabbak lettek a feladatok, de azért azt lássuk be, hogy egy 10 milliós sertésállomány és egy nagyon komoly kisüzemi állattartás mellett más volt a helyzet. Hogy ez miért szűnt meg 1990 után, arról megint csak beszélgethetnénk, az akkori integrátorok, nagyüzemek megszűnéséről, a piacvesztésről, ami főleg a keleti piacokat érintette, és ennek volta k politikai okai is. De ez egy hosszú folyamat. Azt is tudom, hogy a hatósági és a köztestületi tag állatorvosok egymással is folyamatos konfliktusban vannak. Ez egy örök konfliktus, és most megpróbálunk olyan jogszabályi környezetet teremteni, amellyel az t a kettősséget kizárjuk, hogy ha valaki hatósági feladatokat lát el, az ne nagyon láthasson el magántevékenységet még más körzetekben sem, mert azt gondolom, hogy ez sem egészséges. Nagyon sok visszajelzés érkezik egyéb állatorvosi körökből ennek kapcsán. Az MGSZHval kapcsolatban annyit szeretnék mondani, hogy az ottani létszámkorrekciókat - nekünk 1700 fős létszámleépítési előírásunk volt egy kormányhatározatban - kétszer módosítottuk, egyszer az állategészségügyet érintően kétszáz fővel korrigáltuk, és nem kerültek elbocsátásra. Ez a madárinfluenzával és a hozzá kapcsolódó élelmiszerbiztonsági ügyekkel lett indokolva, és el is fogadta a kormány, hogy mi ezt az állományt megtartjuk. És volt egy másik létszámkorrekció is, amely alapvetően a falugazdászoka t érintette volna, de egy háromszáz fős leépítési kötelezettségünk megszűnt egy másik kormánydöntéssel, miután nagyon komoly uniós szabályváltozások következnek be, és azt mondtuk, hogy az erre való felkészülés komoly szakemberigénnyel jár. Továbbra is azt gondolom, hogy ennek az egész szakigazgatási hivatalnak az a dolga, hogy Magyarországon egészséges élelmiszer legyen. Ez a dolga a növényorvosnak, az állatorvosnak és a falugazdásznak, amikor ellenőrzi a rendszert, hogy tényleg úgy végzike a talajművelés t, olyan
