Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 8 (95. szám) - Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 56/2006. (XII. 20.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat - „A pedagógusok kötelező óraszámának visszaállításáról” tárgyban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által kezdeményezett országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
1129 forintot von ki a költségvetés ebből a rendszerből. Ez összesen 31 milliárd, 3 milliárddal kevesebb, mint az óraszámemelés következtében megvalósuló megtakarítás. Tehát azt a trükköt ne játsszuk el, hogy ugyanazt kétszer elszámolj uk, egyszer pedagógusóraszámemelésként, egyszer pedig a rendszerből való horribilis forráskivonásként! Sokkal figyelemre méltóbb az, amit Hoffmann Rózsa képviselő asszony mondott. Azt gondolom, tényleg van mód arra, hogy legalábbis közelítsük az álláspont okat. Képviselő asszony példálózott ezzel a fizikaórával, ahol három órájába telt a tanárnak… - én ezt elfogadom. Nem volna ésszerűbb, ha egy fizikatanár szakos hallgatót fizetnénk meg minimálbéren azért, hogy tanulmányai mellett, gyakorlatszerzésként is, pénzkereseti lehetőségként is csinálja ezt az adott iskolában a fizikatanár mellett, és a fizikatanár, akinek egyébként a fizetése is magasabb, meg a pedagógiai tapasztalata is lényegesen több, a felszabaduló idejét a gyerekekkel tölthesse? Ez például egy értelmes kompromisszum, ebbe az irányba például el lehetne menni. És száz ilyet lehetne még mondani. Csak tényleg azt gondolom, ha ez a “kivonják a pénzt, tönkreteszik az oktatást, nemzethalál, fogaknak csikorgatása” folyik, ha ezekben a kategóriákban prób álunk vitatkozni így este kilenc óra után, annak nem sok értelme van. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Szabó képviselő úr. Megadom a szót két percre Hoffmann Rózsa képviselő asszonynak. DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP) : Valóban, Szabó képviselő úr, pontosan erről beszéltem. Ezekben a nyugati országokban van segítsége a tanárembernek. Ha ezen a nyomvonalon el tudnánk indulni, nagyon jó lenne, akkor, adott esetben lehet, hogy még magasabb óraszám is szóba jöhetne. De nem ezért kértem szót, hanem azért, hogy kifejezz em, hogy Bókay úrral tökéletesen egyetértek abban, amikor azt mondta, hogy nem lehet differenciálatlanul a hátrányos helyzetű kisiskolák meg a nagy iskolák sorsát kezelni. Most pontosan ez történt: generálisan, Szabolcstól Zaláig, Tolnától Baranyáig 22 óra a pedagógusok óraszáma, függetlenül attól, hogy az adott iskolában mi a helyzet. S engedje meg, hogy még egy történetet elmeséljek. A hallgatóim most pont olyan vizsgálatokat végeztek az elmúlt héten, ahol olyan gyerekekkel beszéltek, akiknek az iskoláját összevonták, és ezért máshová kell menniük. Volt olyan, aki utazik, volt olyan, aki nem. De egy az egyben, kivétel nélkül minden gyerek borzasztóan megsínylette. Hetedikes kisgyerekekről van szó, akiket a fogadó osztály nem fogadott be, akik idegennek érz ik ott magukat. Ezeket a gyerekeket sem uszoda, sem digitális tábla, sem semmi nem kárpótolhatja azért, hogy elvesztették azt a megszokott közeget, azt a fészket, ami esélyt adott nekik arra, hogy nevelik őket. Arra szeretném kérni önöket, hogy ezekben az intézkedésekben ne feledkezzenek meg arról, hogy mi volt az eredeti szakmájuk, hogy a pedagógia csak akkor lehet sikeres, ha ott a tanár és a diák egymást ismerve, egymást szeretve, türelmesen, békében, nem hajszoltan együtt tud működni. Minden egyéb, tech nika, uszoda, felszereltség csak ezután jöhet. Ezért megy rossz irányba az oktatás, mert a reformok az anyagi, a materiális javakat célozzák meg, nem pedig a humánumra koncentrálnak. Ilyen irányba kellene a továbbiakban lépni. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Hoffmann Rózsa képviselő asszony. Két percre megadom a szót Pósán László képviselő úrnak. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Ház! Szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy a forráskivonásnak igenis két pillé re volt. Az egyik valóban a pedagógusok óraszámának növelése, ami azt jelenti, hogy bizonyos státusokat le
