Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 8 (95. szám) - Mentelmi ügy: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1098 november 3. napján foglalkozott az úgynevezett Mucuskaügy egyes kérdéseivel. (Derültség.) A Tóth András á ltal a miniszterelnöknek szóló tájékoztatóban egyebek mellett a következő olvasható: “A Szatmáriházaspár, különösen pedig Szatmári Tibor Rogán Antallal, Révész Máriusszal és Németh Zsolttal volt közvetlen, rendszeres és bizalmi jellegű kapcsolatban.” Ezt a kijelentést sérelmezték a feljelentők, ezt rágalmazásnak tekintették. A mentelmi jog felfüggesztésére nemmel szavazó bizottsági tagok azért döntöttek így, mert Tóth András mint a Nemzetbiztonsági Szolgálatokat felügyelő államtitkár hivatali feladatkörébe n járt el a miniszterelnöknek írt feljegyzésében, és szakmai véleményt közölt. Erre a megállapításra azért jutottunk, mivel nemcsak a feljelentők által kifogásolt mondatot, hanem az utána következő néhány mondatot is elolvastuk, amiből egyértelműen kiderül t, hogy a sérelmezett mondat a következő mondatokban megfelelő árnyalással került be, és ebből világossá vált, hogy valóban tényekre alapozva fogalmazta meg az államtitkár az álláspontját, bár a bevezető mondat sommás összefoglalója valóban nem minden elem ében felel meg az árnyalt fogalmazás követelményeinek. Figyelembe vettük még azt, hogy a képviselői jogállási törvény szerint a képviselő mentessége kiterjed a közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplő sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint ha a képviselőnek nem volt tudomása arról, hogy a közölt közlés lényegét tekintve valótlan, a rágalmazásra is kiterjed. Mindezek alapján nem tartjuk indokoltnak, hogy a képviselő úr mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggessze. Köszönöm szépen a figyelmet. (T aps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! A bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, aminek az ismertetésére felkérem CserPalkovics András képviselő urat. DR. CSERPALKOVICS ANDRÁS , a mentelmi, összef érhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ügy furcsaságát jelzi az, hogy az évekkel ezelőtti eset mentelmi jogi tárgyalására csak most került sor; a fellebbezés ke lte 2005. november 21ei, tehát majdnem kétéves. Ez mutatja ennek az eljárásnak a több mint furcsaságát. Amikor a feljelentők a feljelentést megtették, megfogalmazták, hogy egyikük sem állt a Szatmáriházaspár egyik tagjával sem rendszeres kapcsolatban, en nek alapján Tóth András akkori államtitkár, most képviselő úr kijelentései és az általa leírtak, több helyen elmondottak valótlanságot tartalmaznak, és ezt ráadásul nagy nyilvánosság előtt követte el. A sajtóban éles viharokat kavart ez a történet, ha viss zaemlékszünk rá, akkor ez néhány nappal, héttel azt követően elhangzott állítás volt, hogy kiderült, hogy a Szatmáriházaspár egyik tagja, hölgytagja bizony kormánypárti vezető politikusokkal tartott, tarthatott fenn bizalmi jellegű kapcsolatot. (Zaj, közb eszólások a kormánypárti padsorokból.) Ezt követően került ez a mondat bejelentésre, ami egyértelműen a felelősségnek a kiterjesztését volt hivatva szolgálni, legalábbis ez volt megállapítható a bizottság kisebbségének véleménye alapján. Mit is mondott ugyanis Tóth András képviselő úr? Azt mondta, hogy a dokumentumokból, amelyek rendelkezésre álltak, tényeket fogalmazott meg, és erről tájékoztatta a miniszterelnök urat. Csak éppen a bizottsági ülésen, amikor egy kormánypárti képviselő egyé bként feltette a kérdést, hogy mi szerepelt a Nemzetbiztonsági Hivatal erről szóló dokumentációjában, akkor egyértelműen kiderült, hogy ott az “eseti” szó szerepelt például az egyik parlamenti képviselő esetén, tehát semmi esetre sem rendszeres és bizalmi, és az eseti szót valószínűleg ezzel összekeverni nem lehet. A jogállási törvény pedig azt mondja, hogy akkor nem kell a mentelmi jogot felfüggeszteni, ha a képviselőnek nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan; márpedig itt ezek ből a tényekből ez így megállapítást nem nyerhetett. Ezért azt mondjuk, hogy az ügy
