Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 10 (87. szám) - A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. június 25-ei ülésén elfogadott, az állami vagyonról szóló törvény záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor):
108 forint alatti összegben egyedi döntéssel, egy személyben dönthet a majdani állami vagyon eladásáról. Ha a termőföld 300 ezer forintos hektáronkénti árával kalkulálunk, akkor ez a vezérigazgató az állam i földalapból, ami 1,2 millió hektár, 12001500 hektárokat naponta vagy percenként adhat el egyszemélyi döntéssel, mert 500 millió forintig egy személyben dönthet. (Dr. Magda Sándor: Ez nem így van.) Ángyán József képviselőtársam a következő kérdést feszeg eti: nem világos, és jogilag is aggályosnak gondolom, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjait a miniszterelnök nevezi ki, tehát a miniszterelnöknek tartoznak beszámolással. A miniszterelnök mandátuma négy évre szól, ha jól gondolom. Hogyan veszi a bátorságot bármely miniszterelnök, hogy hat évre nevezzen ki kormányzati szervet, még akkor is, ha föltételezi magáról, hogy 28 évig fog uralkodni? Meglepő módon ugyanezt a gondolatot vélelmezte a köztársasági elnök úr is aggályosnak. Mi lett az általános vitára való alkalmasság szavazási végeredménye a mezőgazdasági bizottságban, amelyet elég érzékenyen érintett ez a kérdés? Hát, összességében három támogató javaslatot kapott a bizottsági tagoktól, kilencen tartózkodtak, tízen pedig elutasították. A mezőg azdasági bizottság általános vitára sem találta alkalmasnak ezt a törvényjavaslatot. Mi történt az egész vita folyamán, éjjel 3 és 4 óra között, ahogy Varga István ezt említette? Meglepő módon azok a bizottsági tagok, akik letették a nagy esküt, MSZPs kép viselőtársainkról beszélek, hogy ezt így soha nem engedik át, két hét alatt átformálódnak, és minden további nélkül megszavazzák. Fel lehet tenni azt a kérdést, vajon mi volt az a lobbierő, kik voltak azok a lobbisták, mi volt a lobbista ajánlat, mert errő l most már köteles beszámolni minden képviselő, hogy mégis, ezen döntésükkel létrehozták, megszavazták ezt a törvényjavaslatot, amit a köztársasági elnök úr visszaküldött. Bár most már hallhatjuk a vitában, sok jót ne várjunk az MSZPtől, nem is szoktunk, hogy milyen formában szeretné újra megszavaztatni és a köztársasági elnök urat is látszatképpen bevonni abba az elképzelésükbe, hogy hogyan kell lenyúlni, haveri körnek, baráti körnek kijátszani az állami vagyont. Az MSZP egyik potentát támogatója a magyar milliárdos vállalkozók első öt helyezettjében benne van, jelenleg korlátlan mennyiségben vásárol fel kis részvényű mezőgazdasági cégeket. Nem kétséges, annak a termőföldnek csinál már helyet, amiről 500 millió forintos értékben egy személyben döntheti maj d el a vezérigazgató, hogy kié lesz. Ugye, nem képzelik, kormánypárti képviselőtársaim, hogy a szemünk láttára lefolyó, lejátszódó államivagyonlenyúláshoz az ellenzék, a polgári oldal asszisztálna. Ezért utasítottuk el akkor is azt a törvényjavaslatot és természetesen ezt is. Egyetlen logikus javaslat elhangzott már, vissza kellett volna vonni önöknek már régen ezt a szemfényvesztő és arcátlan javaslatot, amivel az utolsó nagy állami vagyont, a termőföldet is a haverok kezére fogják majd játszani néhány hó napon, néhány éven belül. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Kérem képviselőtársaimat, hogy jelezzék az érintett módosító indítvány ajánlási sorszámát a következőkben. Megadom a szót két percre Ka polyi László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Az az érzésem, hogy ennek a vitának 1990ben lett volna értelme, amikor még az állami vagyon érintetlen volt. Mivel akkor nem voltam a parlament tagja, de figyelemmel kísértem ezeket a folyamatokat (Zaj, közbeszólások. - Az elnök csenget.) , '94ben már az állami vagyon közel 50 százaléka privatizálva volt. Itt egy olyan retrospektív vitát folytatunk, amelynek az alapjai nagymértékben, sőt döntő hányadban már régesrégen eldőltek. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Jakab István képviselő úrnak, Fidesz.
