Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 8 (95. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
1034 (14.20) No s, ismételten azt kérem képviselőtársaimtól, kezdjük magunknál, meg kellene változtatni a rólunk kialakult képet. Nekünk ahhoz fűződik érdekünk, hogy bebizonyítsuk, ha voltak is a pártok mögött emberek, akik saját zsebre dolgoztak, ez nem többségi támogatá ssal történik. De, képviselőtársaim, azok után, hogy önök hozzászólás nélkül, az előterjesztő meghívása nélkül elutálták ezt az ügyet, és úgy döntöttek, hogy menjen parkolópályára, továbbra is az a hit él bennünk, hogy bizony ebben a kérdésben érintettek a parlamenti pártok. Én ezért tisztelettel azt kérem, hogy foglalkozzon az alkotmányügyi bizottság vele, és tűzze napirendjére ezt a rendkívül fontos kérdést. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MDF soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm s zépen, frakcióvezetőhelyettes asszony. Kérdezem, hogy a kormány részéről kíváne bárki reagálni. (Nem érkezik jelzés.) Nem kíván. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gusztos Péter frakcióvezetőhelyettes úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából: “Liberális javaslat a civil és egyházi finanszírozás átalakítására” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! T isztelt Képviselőtársaim! Az adófelajánlások 1 százalékos rendszere egy nagyon fontos liberális javaslat volt jó tíz évvel ezelőtt, és mi, liberálisok büszkék vagyunk arra, hogy ezzel a javaslattal sikerült bővíteni az állampolgári önrendelkezés, az adófiz etői önrendelkezés lehetőségeit, büszkék vagyunk arra, hogy egy olyan rendszert kezdtünk el felépíteni, amely a civilek valódi civilsége irányába hat, és az állampolgárok, az egyének önrendelkezését, az önrendelkezési lehetőségét, az önrendelkezési jogát p edig bővíti. (Zaj. - Az elnök csenget.) Büszkék vagyunk erre a javaslatra, büszkék vagyunk erre a rendszerre, és ahogy az talán önök előtt is ismert, nem is olyan régen ennek a rendszernek a továbbfejlesztésére, további javítására fogalmaztunk meg újabb ja vaslatokat. A civilek függetlensége jó esetben egy kiszolgáltatottságmentességet is jelent, egy kiszolgáltatottságmentes létezést jelent. Ez alatt azt értem, hogy jó esetben a civil szervezeteknek és az egyházaknak nem kell keresniük sem a helyi, sem az or szágos politika kegyeit, jó esetben a civil szervezeteknek és az egyházaknak úgy lehet folytatni saját tevékenységüket, hogy nem kell arra figyelniük, hogy akár a településen, ahol működnek, akár országosan éppen hogyan alakulnak bizonyos politikai erővisz onyok, nem kell politikusoknak, nem kell pártoknak a kegyeit keresniük, nem kell igazodniuk senkihez, nem kell például az Írószövetségnek tüntetnie - önmagában ez a kép is annyira abszurd, ami itt a mai napon elhangzott egy felszólalásban, hogy jól igazolj a azt, hogy szükség van a rendszer további változtatására. És tegyük hozzá, egy olyan rendszert szeretnénk (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) , amely nem is enged arra senkinek lehetőséget, hogy politikai kapcsolataival visszaélve, fal civil szervezetek segítségével pénzeket vegyen ki abból a rendszerből, amit az állam eredetileg arra tart fönn, hogy civil szervezeteket támogasson. Az állam és az egyház szétválasztásának elve is nagyon fontos alapelv, és nemcsak nekünk, liberálisoknak, hanem ha valaki ezt az alapelvet önmagában nézi, akkor azt kell hogy lássa, hogy ez valamennyi egyházi szervezet érdeke is, ez a fajta függetlenség, amelybe beletartozik az anyagi, gazdasági, költségvetési függetlenség is, ez valamennyi egyháznak is ugyanannyira érdeke, mint azoknak a liberálisoknak, akik ebben a szép elvben úgy l'art pour l'art szeretnek hinni. Természetesen fontos joga mindenkinek a véleményszabadság, és - mielőtt bárki ezzel vádolna meg bennünket - amikor az egyházak politikai szerepvállalásának időnkénti határátlépéseiről beszélünk, akkor nem arról beszélünk, hogy szeretnénk elvitatni azt a jogát egyházi vezetőknek vagy egyházi szervezeteknek, hogy politikai kérdésekben vagy éppen érdekképviseleti kérdésekben véleményt nyilvánítsanak, hanem arról beszélün k, hogy bizony, ha őszintén szembenézünk azzal, ami ebben az országban zajlik hosszú évek óta, sajnos azt kell látnunk, hogy időnként újra át- és átlépik egyházi
