Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 8 (95. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HARRACH PÉTER (KDNP):
1031 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugya ncsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harrach Péter frakcióvezetőhelyettes úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából: “Nyugdíjreform?” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. HARRACH PÉTER (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Ti sztelt Ház! (Zaj. - Az elnök a csengőjét kocogtatja.) A nyugdíjrendszer problémáiról és lehetséges megoldásairól szeretnék szólni. A problémákat csak címszavakban említeném, és a megoldási javaslat, amelynek írásbeli foglalatát itt tartom a kezemben, már k onkrétabb lesz. Sajnos, a nyugdíjrendszer egésze, maguk a nyugdíjasok ki vannak téve a pártok szavazatvásárlási kényszerének, és így - választási évben különösen - nemcsak ígéretek, de kormányzati kifizetések is megjelennek. Ne legyünk naivak, így lesz ez a következő választás előtt is. Az aktív és inaktív réteg arányának megváltozása jelenti a legkomolyabb problémát a nyugdíjrendszerben. Ez részben az alacsony foglalkoztatásból és a születésszámok alacsony voltából adódik. A biztosítási és szolidaritási el em nem különül el egymástól a magyar nyugdíjrendszerben sem. Gondoljunk arra, hogy a '97es nyugdíjreform sok kérdést nem rendezett, illetve a 2013ban bekövetkező változásokat a kormány még mindig nem készítette elő. A kormányzati munka ezen a területen i s olyan, mint a többi területen, vagyis átgondolatlan és toldozgató. Milyen megoldást javaslunk? A KDNP elkészített egy átfogó változtatást, és ebből a célból törvényjavaslatot is fog benyújtani. Ennek lényeges elemei a következők. Kiveszi a pártpolitikai küzdelmek területéről a nyugdíjrendszer paramétereinek a meghatározását, például a korhatárt, a járulékkulcsokat, és ezt egy létrehozandó társadalombiztosítási tanács kezébe adja, ezzel a nyugdíjrendszer stabilitását hosszú távon próbálja biztosítani. Az i s szerepel a javaslatunkban, hogy lényegi, hosszú távú kérdésekben csak két parlamenti ciklus egybehangzó döntése alapján lehet változtatást eszközölni. Az egyéni számlavezetésre nagy hangsúlyt helyez. Ennek egyik hatása lehet a rugalmas nyugdíjbavonulási idő erősödése. Bevezeti az állampolgári alapnyugdíj rendszerét, ami a szolidaritási elem része. Nincs időm a részletekről beszélni, akit érdekel, megtalálja ebben a kötetben. Olyan társadalompolitikai szempontokat is igyekszik belevinni ebbe a rendszerbe, mint a gyermeknevelés értékelése, vagyis a jövedelemadó x százalékának irányíthatósága a szülő nyugdíjának kiegészítésére, ami, azt hiszem, részben a gyermek, részben a társadalom részéről méltóképpen jutalmazza nemcsak a gyermekszülést, de a gyermeknevel ést is. Járulékkedvezményt is tervez a gyermeket nevelő szülőknek. Az egész járulékrendszer átalakítása is szerepel ebben a programban, egyrészt az egyéni számlavezetés a munkavállaló járulékából történne, másrészt az alapnyugdíj, az özvegyi nyugdíj és a r okkantnyugdíj viszont a munkaadó járulékából, így megint csak a biztosítási és a szolidaritási elem járulékfizetés szempontjából is szétválna. Ebből az utóbbiból kapna kedvezményt a gyermeket nevelő szülő, vagyis a munkaadó érdekelt lenne abban, hogy csalá danyákat, gyermeknevelésről visszatérő családanyákat is fogadjon. Igazságosabbá kívánja a tervezet tenni az özvegyi nyugdíjat. Megint csak egy bonyolult rendszerről lévén szó, nincs időm most ezt ismertetni. A nyugdíjrendszer stabilitását két fontos alapfe ltétel biztosítja. Az egyik a magas aktivitási ráta, a másik pedig a demográfiai egyensúly. Mind a kettő olyan kérdés, amit a nyugdíjrendszeren kívül lehet rendezni, vagyis jó foglalkoztatás és jó családpolitika szükséges a nyugdíjrendszer megerősítéséhez is. Minden mindennel összefügg. (14.10) Tehát azt tudom javasolni, hogy ebben a kérdésben ne pártpolitikai küzdelmet, hanem higgadt egyeztetést folytassunk; közös felelősségünket úgy gyakoroljuk, hogy az együttgondolkodást
