Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 8 (95. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
1020 számon tartható. Eze k időnként csak jóhiszemű szívességek, a környék vállalkozói, magántámogatók szívességei. Ki tudja, hogy esetleg nem máse? Tudjuk ezt ma ellenőrizni? Ugye, nem?! Természetesen ott kell kezdeni ezt a folyamatot, ahol a legnagyobb a lehetséges kár. Ez pedig nyilvánvalóan a pártfinanszírozás és a kampányfinanszírozás kérdése. Van itt egy régi hazugság, az a régi hazugság, hogy a többpártrendszer nem kerülhet többe, mint az egypártrendszer. Ez volt 1990ben a jelszó. Ebből az történt, hogy becsuktuk a szemünke t, adunk mindenkinek valamennyi pénzt, és azt mondjuk, hogy ebből éljél meg, miközben pontosan tudjuk - elég körülnézni, hogy mi történik egy kampányban , hogy minden valószínűség szerint ennél sokkal több forog kockán. Most kell megmondani: ha rendbe aka rjuk tenni a párt- és kampányfinanszírozást, az lényegesen többe fog kerülni kimutathatóan, mint amennyiként ma a költségvetésben ott van. De összességében az országban lényegesen kevesebbe fog kerülni, mert megszűnik a hivatkozás a politikusoknak tett szí vességekre, eltűnnek talán a táskás emberek, azok, akik jó kapcsolatokra hivatkoznak, eltűnnek a kacsintások és az oldalra nézések. Ma a magyar gazdaságban ott lévő szürke- és feketegazdaság egyik morálisnak tekintett igazoló oka, hogy nekünk is lehet, his zen ott van a pártok környékén. Nem tudom azt mondani Magyarországnak, hogy ugyanannyiból lehet ezt megcsinálni, mint amennyi ma van a költségvetésben, de muszáj elmondanom Magyarországnak, ma is sokkal többe kerül anyagilag is, erkölcsileg pedig feltétlen ül. Ugyanez igaz a pártok ifjúsági szervezeteire, ugyanez igaz arra, hogy ma a civil szervezetek egy része nem is titkoltan egyik oldalról kívánja az állam támogatását, helyesen, másik oldalról pedig e támogatás mögött egyértelmű pártpolitikai tevékenysége t végez. Kettős beszéd zajlik, kettős szereposztásban. Nem beszélünk róla, úgy akarunk tenni, mintha nem látnánk ezt a jelenséget, miközben éppen azokat a civileket zavarja ez, akik civilek a maga eredeti értelmében. Muszáj ezen változtatni! Muszáj kinyitn i az egész politikai elitnek a szemét, és muszáj azt mondani, hogy ezt itt nem tovább, és muszáj végiggondolni azt is, hogy nemcsak a politikától kell messzebb vinni a civileket, hanem talán az államtól is, ahogyan ezt a szabad demokraták régóta követelik és hangsúlyozzák. Ezek azok, amelyekre azt mondom, hogy a politika szürkevilága. Aztán vannak olyan ügyek, amelyek nem ide tartoznak, de alkalmasak voltak arra, hogy rombolják a közbizalmat. Muszáj itt tenni egy választóvonalat, és ha úgy tetszik, önállóan beszélni arról, hogy nekünk, képviselőknek - én magam is képviselő vagyok , a ránk vonatkozó szabályoknak jó néhány olyan eleme és része van, amely, azt gondolom, hogy nem kellő gondossággal és nem kellő figyelmességgel lett megalkotva; vagy éppen, mint a költségtérítések és fizetések ügye, valamikor az ezredforduló környékén egy bátortalan, rossz kompromisszum eredményeként mára botránykővé vált. Szeretném egyértelművé tenni: ebben az ügyben csak az a dolgunk, hogy azt mondjuk, hogy a régi rossz kompromi sszumokat nem akarjuk alkalmazni. A főszabály az, hogy ránk is ugyanaz érvényes, mint mindenki másra Magyarországon. Van itt egy népszerű igény, szeretnék ezzel most és itt vitatkozni. Nem akarok beállni abba a sorba, akik azért akarják takargatni, hogy me nnyibe kerül az Országház működtetése, a képviselők jövedelme, mert úgy gondolják, hogy ezt nem bocsátják meg nekünk, ezért eldugdosgatjuk költségtérítésbe. Ez nem jó! El lehet, és el kell mondani az embereknek, még akkor is, ha lakossági fórumokon ezzel n em leszünk népszerűek, hogy kérem szépen, a Magyar Országgyűlésben, Magyarország vezetőinek körében nem ülhetnek olcsójánosok. Nem lehet, hogy csak azok választhassák Magyarországon a törvényhozói hivatást, akik vagy magánvagyonuk miatt ezt megengedhetik, vagy mert rendkívül rosszul fizetett közalkalmazottak, és ezért nekik a pár százezer forintos hivatalos fizetés is előrelépés. Ezt nem lehet csinálni! Egyenesen és világosan kell beszélni a polgárokkal. Ha a polgárok megértik, hogy miért van szükség egészs égügyi reformra, meg fogják azt is érteni, hogy Magyarország törvényhozóit legalább úgy meg kell becsülni, mint egy közepes vállalat osztályvezetőjét. Ha pedig ezért érvelni kell, akkor majd érvelni fogunk mellette.
