Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1007 bevételi fedezete az államháztartásban megvolt. Magyarul, t öbbet költött az ország egészségügyre, oktatásra, közlekedésre, hadd ne soroljam tovább, annál, mint amennyi bevételt adókból beszedett. Nem a kormány vitte haza a pénzt, nem a minisztériumok működése került lényegesen többe 2006ban, mint 2005ben, számos olyan döntés, illetve olyan folyamat hatott 2006ban, ami által az emberek több pénzt vittek haza, vagy több szolgáltatást, vagy jobb szolgáltatást kaptak az élet legkülönbözőbb területein. Azt gondolta a kormány, illetve a kormánytöbbség, hogy sokkal kis ebb erőfeszítésekkel megtehetők 2006ban azok az intézkedések, amelyek ezt a folyamatot megállítják, lelassítják, és a hiánynak egy fenntartható szintjét eredményezik. (21.20) A 2006os költségvetési év azt mutatta meg, hogy ezeket az évek óta újratermelőd ő hiányokat gazdasági ciklusoktól függetlenül - hiszen recessziós, illetve növekedési periódusban is a hiányok újratermelődtek - nem lehet kis lépésekkel megállítani, sokkal koncentráltabb, sokkal határozottabb erőfeszítésekre van szükség. Amikor ezt a kor mány felismerte, akkor az Országgyűlés elé hozta azt a stabilizációs csomagot, amely jól ismert, most ennek a részleteire nem térnék ki. Bizonyos területeken átmeneti adóemelés, sok területen pedig tartós kiadáscsökkenés az eleme ennek a csomagnak. Vitatkoztunk azon sokat a múlt év őszén, hogy jóke a válaszok, és fogunk is még nyilván a következő hetekben, hónapokban a 2008as költségvetési törvényjavaslat kapcsán is erről vitatkozni. De arra a kérdésre, arra a problémafelvetésre, hogy nem fenntarth ató az államháztartás hiánya, a kormány, a kormányoldal adott világos választ, hogy melyek azok a területek, melyek azok a módszerek, amelyekkel a hiányt csökkenteni lehet, illetve csökkenteni szükséges. Az ellenzék ebben a vitában is odáig jutott el, hogy problémának tartja a hiány túlzott mértékét, problémának tartja a többletadóterhek bevezetését, és problémának tartja a közkiadások, a közszolgáltatások szintjének a csökkentését. Ennek az egyenletnek, tisztelt Országgyűlés, nincs megoldása úgy, ahogyan önök megpróbálják ezt megoldani. Választ kell tudni adni arra, és ezek a válaszok ettől még különbözhetnek a parlament két oldalán természetesen, hogy ha sem adónövelés, sem kiadáscsökkentés, akkor mitől lesz kisebb a hiány, vagy ha bármelyik eleme fix enn ek a háromnak, akkor a másik kettővel vajon mi történik. Mindez tehát a gazdaságról, a társadalomról, a gazdaság- és társadalompolitikáról vallott felfogások alapján különböző válaszokat eredményezhet a parlament két oldalán. Azt viszont semmiképpen sem sz eretném, és azt kérem, hogy önök is figyeljenek arra oda, hogy a gazdaságpolitikáról vallott ítéletük, véleményük ne keveredjen össze a gazdaság 2005ös, 2006os vagy akár 2007es teljesítményéről vallott véleménnyel, ítélettel, hiszen azzal nem a kormányt minősítik, azzal a magyar vállalkozásokat, a magyar polgárokat, az ő tevékenységüket, az ő szerepüket minősítik. Amilyen számok elhangzottak akár csak a legutóbbi felszólalásban is, Vitányi képviselő úr, azok nem korrekt számok. 2006ról beszélt, 2006ban a gazdasági növekedés 3,8 százalék volt, ez a magyar gazdaság érdeme, a magyar vállalkozások érdeme, és semmi köze nincs ahhoz, hogy 2007ben mekkora a növekedés. 2007ben azért lényegesen kisebb a növekedés egyébként, mert megszülettek bizonyos gazdaságp olitikai döntések, és mert a GDPszámítás statisztikai fogalma vagy módszertana éppen azokat a területeket - oktatást, egészségügyet és még sorolhatnám, közszolgáltatásokat - nem valóságos teljesítménnyel méri, hanem buta mérőszámokkal, mint a tanárok szám a vagy mint a kórházi ágyak száma. Tehát ezeken a területeken a mérőszámok nem a valóságot mutatják, legyünk őszinték. A nemzetközi statisztikai módszertanok alapján következik az, hogy mekkora a gazdasági növekedés, nem igaz az, hogy a magyar gazdaság lén yegesen rosszabban vagy kevésbé jól teljesít 2007ben, mint 2006ban. Ez a magyar vállalkozások teljesítményére nem igaz. A közszféra, a közszolgáltatások mértéke csökken, a GDPmutató ezt mutatja természetesen, mert ahogyan sokkal
