Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter):
1003 várt egyéni személ yes számla, nyugdíjbefizetési számla. Továbbmegyek, a Nyugdíjbiztosítási Alappal szembeni járuléktartozás a 2006os évben bruttó 213,7 milliárd forint volt. Ez rögzített adat, ami az előző évi kintlévőséget 102,9 milliárd forinttal haladta meg, ami képte lenség, mivel a 213,7 milliárdos járuléktartozásból az év végén közel 101 milliárd forint értékvesztésként számolható el. Erre a valótlanságra hogy lehet valamiképpen közgazdasági értékelést adni egyáltalán? A bevallások feldolgozását óriási lemaradás is j ellemzi ráadásul. Az idei állapot közel félévi csúszást jelez. Az ÁSZ és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szerint - már egyébként javasolták eddig ők többször is - a munkáltatói és biztosítotti járulékokat külön számlán kellene befizetni, nem csak utána szelektálni, mert az képtelenség, nem megy, ebben a káoszban, ebben a zavarban nem megy, de legalább a befizetéseknél kellene külön rögzíteni. Ezt a Pénzügyminisztérium nem tartotta indokoltnak, miféle okból, milyen megfontolásból, nem tudom, és nem tudjuk. Nem akarok sanda gyanút kelteni, de lehet ez egyszerű adminisztratív probléma is, lehet pénzügyi háttere, nem tudom, miért, de lehet valami más esetleg, és ilyenkor, ennyi zavarkeltő láncszem mellett fölvetődik az, hogy nem véletlenül és nem c éltalanul. A 2006ban végrehajtott kétszeri nyugdíjemelésnél például az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által számított nyugdíjemelés mértéke magasabb lett volna, mint amit a kormány végrehajtott. Ebben sem gondolja az ember, hogy ez véletlen, h anem feltehetően a takarékosságnak egy sajátos formája, vagy ki tudja, még más is lehet talán. Én ezekre a lehetőségekre nem gondolok most. A 2006os nettó keresetek ugyanis 7,5 százalékkal, a nyugdíjasokat érintő árak 5 százalékkal nőttek. Ez a svájci ind exálással 6,3 százalékos éves nyugdíjemelést eredményezett volna. A valóságban összességében 5,6 százalékkal emelte a kormány a nyugdíjak összegét. Már csak hab a tortán az, hogy a nyugdíjágazat működési kiadásai az összbevételek 1,2 százalékát jelentik, u gyanakkor a magánnyugdíjpénztáraknál - ahol jelenleg 210 milliárd forint már van, 2010re ez eléri a 410420 milliárd forintot, még a visszaáramlások mellett is, amelyek szabályozottan ugyan, de nagyon csordogálósak, tehát a magánnyugdíjpénztáraknál - ez 5 százalék. Ez nőni fog nyilván a többbiztosítós rendszer esetén. (21.00) Összegezve és egyben valamiféle javaslatot is tanulságként levonva az elmondottakból, először is meg kell szüntetni a káoszt és az áttekinthetetlenséget ebben a folyamatzavarban. Más odszor: valós adatokra kell tervezni, mert ezek a nem valós adatok félrevisznek mindent; ha ezt még meg is spékeljük, akkor különösen virtuális világot alakítunk ki negatív értelemben. A nyugdíjasokat áttételesen fenyegető bizonytalanságot meg kell szüntet ni, ami áttételesen - nem direktben, hanem áttételesen - mára, holnapra, holnaputánra vonatkozik majd, nem is beszélve a beáramló Ratkónyugdíjasokról. Elkülönített számlakezelést kell befogadni. Végül a járulékok útját meg kell tisztítani, és tisztázni a befolyó pénzek helyét és mozgását. 3 millió 343 ezer körüli valamilyen nyugdíjas él ma Magyarországon, és emellett az időskorúak, az öregségi nyugdíjasok is kitesznek másfél milliót. (Sic!) Ráadásul a nyugdíjasok, a hatvan éven felüli nyugdíjasok fele lega lább egy krónikus betegségben szenved, két ilyen betegség van 10 százalékuknál, három ilyen betegség vagy több 3 százalékuknál, 6070 ezer ember, a másik egy summa 200 ezer, a fele pedig egymillió ember. Az ő jövőjük, jelenük és a majdani nyugdíjasok jövőj e óhatatlanul felveti, hogy az alapot jelentő, alapvető pénzügyi folyamatokat, bázist a járulékoktól a kifizetésig nagyon komolyan, nagyon mértéktartóan, de nagyon határozott szakmaiság mellett, felelősséggel, lelkiismerettel kell követni, és nem véletlen, ha az emberben az a gondolat támad, hogy egy zárszámadás nagyon szakmai és szakszerűségi kérdés, de a lelkiismereti zárszámadás még hátravan. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) :
