Országgyűlési napló - 2007. évi nyári rendkívüli ülésszak
2007. június 25 (86. szám) - Dr. Hock Zoltán (MDF) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Meddig lehet titkolózni az olajügyben?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. TAKÁCS ALBERT igazságügyi és rendészeti miniszter:
309 Köszönöm a szó t, elnök úr. Igen tisztelt Miniszter Úr! Itt napirend előtt már volt szó erről a kérdésről, és nem ezt szeretném továbbgörgetni, egy tizenkét éves törvény szabályozza Magyarországon az államtitkokat, illetve a szolgálati titkok elrendelésének a körülményei t. (16.20) Végignéztem ezt a törvényt, és azt tapasztaltam, hogy elképesztően sok ember jogosult ma Magyarországon különböző ügyeket szolgálati, illetve államtitokká minősíteni, nincs egységes rendszere ennek a dolognak, meglehetősen liberálisan, szabadosa n alkalmazzák ezt az arra jogosultak. Az elmúlt napokban kirobbant események következményeként a hét végén a következőt kérdezte tőlem néhány választópolgár, és igazándiból nem tudtam rá válaszolni, ezért kérem miniszter úrtól, hogy segítsen nekem, hiszen ön kompetenciával vagy legalábbis részleges kompetenciával rendelkezik a kérdésben, nevezetesen: egy közismerten köztörvényes bűncselekménynek milyen olyan elemei lehetnek, amelyeket 85 évre államtitokként kell titkosítani a nyilvánosság elől? Nyilvánvalóa n nem arra gondolok, hogy a nyomozati elemeket, nyomozati aktusokat, titkos információszerzési lehetőségeket hozzák nyilvánosságra, de nyilvánvalóan a különböző hatóságoknál felmerült információ, ami releváns az ügy szempontjából, a nyilvánosságra is tarto zik, mert - ahogy mondottam - közönséges, köztörvényes bűncselekményről van szó. Kérdezem öntől, miniszter úr, tekintettel arra, hogy az ön egyik elődje volt az, aki titkosította ezt a kérdést, illetve részt vett ennek a titkosításában: frissen megválaszto tt miniszterként és valóban ennek a szennyes ügynek a lezárásaként az elkövetkezendő időszakban kíváne, és ha igen, milyen intézkedéseket tenni, hogy azokat az információkat, amelyek valóban nem sértik a nemzetbiztonság érdekeit, viszont a közönségre, ill etve a nyilvánosságra tartoznak, és az ügy előrevitele szempontjából viszont fontos és perdöntő lehetnek, feloldjae adott esetben az elkövetkező időszakban, ezzel is elősegítve, hogy pont kerüljön ennek az ügynek a végére? Köszönöm. (Taps az MDF soraiban. ) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Hock Zoltán képviselő úr. Megadom a szót Takács Albert miniszter úrnak. DR. TAKÁCS ALBERT igazságügyi és rendészeti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mondandómat azzal szeretném kezdeni, h ogy a büntető eljárásjogban, a büntetőjogban és a közigazgatásban a titkolózás fogalma nem ismeretes, és ha ezt használjuk, eleve rossz színben tüntetjük föl azokat a szervezeteket, intézményeket, amelyek jogszabályban biztosított lehetőségeik alapján az a datoknak, a tényeknek, a körülményeknek meghatározott körére a nyilvános hozzáférést korlátozzák. Jelenleg egy 1995ben elfogadott törvény rendezi azt a kérdést, hogy a titokká minősítést hogyan kell elvégezni, és ennek milyen további következményei vannak . A jogszabályok azt is előírják, hogy a minősített adatoknak, információknak a felülvizsgálatára milyen időszakonként kerül sor, és ennek következtében lehet hozni döntést arról, hogy a minősítés fönntartása indokolte, részleges vagy teljes körű módosítá sra van szükség. Az elmúlt napok eseményei hozták ismét felszínre ezt a témát, és ahogy ma már én ezt többször hangoztattam, és megnyilatkozásaimban is próbáltam ebbe az irányba a politikai és a közvélemény megnyilatkozatásait befolyásolni, ez a probléma e gy hónappal ezelőtt is probléma volt. Mindenféleképpen szerencsétlen eljárásnak tartanám, ha a Kármán Irént ért bántalmazás minősülne olyan jellegű közéleti eseménynek, ami miatt hirtelen, meggondolatlanul ezekkel a kérdésekkel foglalkozni kell. Az én megí télésem szerint három szempontot érdemes a titkosításnál, a fenntartásnál figyelembe venni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Akkor csak egyet: minden ilyen eljárásban vannak olyan adatok, olyan tények, például a fedett nyom ozás érdekei, amelyek miatt ezt nagyon nehéz elvégezni. Egyébiránt a legteljesebb nyitottságot és kiegyensúlyozottságot
