Országgyűlési napló - 2007. évi nyári rendkívüli ülésszak
2007. június 25 (86. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
275 A társadalombiztosításban, hogy mi az alapszolgáltatás, abban nem lehet változtatni. Mindenkinek ugyanaz jár. Nincsen szegény meg gazdag csomag. Tetszik érteni, képviselő úr? (Közbeszólás az MSZP soraib ól: Nem érti!) Ugyanaz jár mindenkinek. (Dr. Lamperth Mónika: Majd még egyszer átvesszük!) . A szocialisták és a szabad demokraták azt mondták, hogy nemcsak, hogy megőrzik, hanem megerősítik a társadalombiztosítás első jellegzetességét. Azt az alapcsomagot, amely ma lényegében mindenkinek jár, úgy kell elképzelni, mint amit ma is kapunk, az nem több, és nem kevesebb, ez a társadalombiztosítás alapcsomagja. Nem alku tárgya, nem üzleti megfontolás tárgya - egy. 2. A társadalombiztosítás másik jellegzetessége, hogy ezért az alapcsomagért mindenki ugyanolyan magas szintű, nyilvános jogszabályban meghatározott módon fizet; nem dönthet úgy a biztosító, hogy az egyiknek többet, a másiknak kevesebbet. Még hogy mennyit fizet? Amennyit ma fizetünk. A társadalombiztosít ásban ott lévő természetbeni szolgáltatásokért - kéztörés helyreállításáért, mandulaműtétért és másokért - ma valóban úgy fizetünk, hogy lényegében az aktív kereső korosztályok befizetéseiből fizetjük mindenkinek az egészségügyi ellátását, aki többet keres , attól többet vonnak le százalékosan, aki kevesebbet, attól kevesebbet. Nem mehet el ebből a rendszerből senki, nem lehet ott hagyni a közös társadalombiztosítást. Tehát a társadalombiztosítás második jellegzetessége, hogy nemcsak a szolgáltatáscsomag gar antált, hanem az azért való fizetés is egységes, sőt a maival megegyező, az is így fog maradni. Ez volt a második pont. Talán sikerült kettőt még megjegyezni. Segítek, most a harmadik következik. A harmadik rendkívül fontos dolog, hogy nem lehet válogatni a biztosítottak között. Nem úgy van, hogy a társadalombiztosítás válogat, hogy X.et biztosítom, Y.t nem biztosítom, a szőkéket igen, a barnákat nem, a gazdagokat igen, a szegényt nem, hanem kérem szépen, mindenkit biztosítani kell, azaz egységes társadal ombiztosítás marad fenn. Azaz - örülök, hogy Navracsics frakcióvezető úr olvassa a könyvemet, hasznára lenne, annak a könyvnek legalább van tartalma más könyvektől eltérően (Derültség az MSZP soraiban.) - nyugodtan mondhatom, hogy ma sem értenék azzal egye t, hogy üzleti biztosítók legyenek; azaz, hogy megjelenjenek olyan üzleti biztosítók, akik azt mondják, hogy aki nálam köti meg a biztosítást, az ha ennyit fizet, ennyit kap, és majd én eldöntöm, hogy kivel vagyok hajlandó biztosítást kötni. Ilyen nem lesz Magyarországon. Énszerintem aki egyébként akarta volna, az megérthette volna. De aki nem akarja megérteni még ezt sem, annak nem lehet könnyű egyébként egy ország dolgaiban véleményt mondani - de hát nem baj, majd segíteni fogunk. Amiről beszélünk, az az, hogy az egységes társadalombiztosítás keretei között hogyan lehet a mára magányos, magára hagyott, kiszolgáltatott beteget, aki egyébként nagyon nehezen igazodik el a szolgáltatás erdejében, akinek nagyon kevéssé segítik azt, hogy ő a saját szolgáltatásai ra a legjobb minőséget a legolcsóbban kapja, mert mindegyikőnk ezt szeretné, a legkevesebbet fizetni és a legtöbbet kapni… - nagyon sok egészségüggyel kapcsolatos botrány tarkította az elmúlt hetek közbeszédét. Mondják, egyetlenegyszer is a bennünket bizto sítót - amiről tudjuk, hogy ma igazából nem biztosítóként viselkedik - értee kritika, hogy neki kellett volna eljárnia a beteg érdekében, hát nálam biztosította magát, én vagyok azért köteles, hogy ő megkapja a jó szolgáltatást?! Az egy szem szegény beteg ott állt anélkül, hogy az ő biztosítója számára bármilyen fajta védelmet nyújtott volna. Miért tudta ezt megtenni? Mert ha eszi, ha nem eszi, ma nem kap mást. Ma nem az történik, amit mi mondunk, hogy több biztosító legyen. Egy biztosító van, a társadalom biztosítás, és ezen biztosítás keretei között versengő pénztárak szervezik a szolgáltatást, hogy nekem legyen jó. Én olyan világot szeretnék… (Dr. Semjén Zsolt: Ez volt az egyetlen igaz mondat! Az, hogy neked legyen jó! - Moraj és közbeszólások az MSZP sor aiból: Ez nevetséges! - Az elnök csenget.) Jaj, istenem! ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Frakcióvezető úr!
