Országgyűlési napló - 2007. évi nyári rendkívüli ülésszak
2007. június 19 (85. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a termőföld védelméről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
195 agrárpiaci rendtartás, akár az agrárgazdaság fejle sztése, akkor hajlamosak vagyunk arra, hogy ebben a Házban elindítsunk egy olyan átfogó vitát kormánypártok és ellenzék között, amely arról szól, hogy mi is a magyar agrárium, a magyar vidék kitörési lehetősége, és azt milyen módszerekkel lehet megoldani, illetve ahhoz milyen jellegű jogi szabályozás kell. Ezek a viták néha, attól függően természetesen, hogy az ágazat helyzete hogyan alakul, odáig is elmennek, hogy ha nem tudsz valamit megoldani, akkor hozz rá létre külön bizottságot. Meg szoktuk beszélni k ülönböző fórumok működését, agrárkerekasztalokat, társadalmi vitákat, aztán kiadunk a végén egy nagyjából konszenzuson alapuló nyilatkozatot, és rábízzuk az Országgyűlésre, hogy kezdjen vele valamit. Ez 1993 óta így van; aktív részese voltam egykét ilyen kerekasztalnak. Aztán az alapelvekben mindig van egyetlenegy pont, a föld, a földhasznosítás és a földtulajdonlás, amiben megállapodásnak hírehamva, de még reménye sincs, s közben telik az idő. Úgy, ahogy Bagi képviselő úr is mondja, előbbutóbb az a mor atórium, amit kaptunk az Európai Uniótól, le fog járni. És barátaim, addigra már a befektetői kör úgy elviszi innen a földet, hogy azok, akikről mi itt beszéltünk, akiknek az érdekében próbálkozunk jogi szabályozást létrehozni, nevezetesen a vidéken élő, f őhivatásszerű mezőgazdasági termelők, akik egyben a népességmegtartó erőt is jelentik, a magyar vidéket jelentik, ezek kiszolgáltatottá fognak válni, és tisztelet a kivételnek, túlnyomó részük, akinek még szerencséje lesz, bérlőként, vagy ne adj' úristen, alkalmazottként dolgozhat a területén. Ezért egyetértek minden olyan szándékkal, ami azt mondja, hogy a termőföld vonatkozásában sürgősen olyan jogi szabályozásra van szükség, ami hosszú távon egyértelműen rendezi ezeket a viszonyokat, és helyzetbe hozza a zokat a magyarországi termelőket, akik a magyar vidék népességének jelentős részét képezik. Két dologgal lehet helyzetbe hozni őket, részben a jogi szabályozással, az ehhez kapcsolódó közgazdasági rendszerrel, és hitelekkel, amivel meg tudja szerezni azt a földet, amin majd gazdálkodni kíván. Itt van az a pont, amikor arról kell beszélnünk, hogy ki az, aki termelési jelleggel, illetve mezőgazdasági művelési céllal akar földtulajdonlást, vagy aki befektetési céllal. Mert a kettő nem ugyanaz. Most a kormány m eddig ment el ezzel a két előterjesztéssel? Addig ment el, ameddig el tudott menni különösebb konfrontáció nélkül az ellenzék vonatkozásában. Nem mehetett tovább. Én értem, hogy önök keveslik. Én is keveslem, Gőgös úr is kevesli. Hú, de jó lenne, emberek, már egyszer…! Amikor 1997ben a Nemzeti Kerekasztal összes állásfoglalását kiadtuk - Jakab úrra nézek , egy pont kivételével: ki szerezhessen földtulajdont jogi személyek vonatkozásában, illetve a külföldiek tekintetében, itt nem volt megállapodás, ezért nem is került be. (12.20) Eltelt azóta tíz év, és nem haladtunk semmit. Most a kormány azt mondja, hogy amit meg tud csinálni a földtörvénnyel, megcsinálja. Mit csinál? Azt mondja, kérem szépen, a termőföld védelmére vonatkozó szabályokat kiveszi innen, me rt az külön fejezet volt, nem is való egyébként jogdogmatikai szempontból sem igazán oda, kiveszi, és azt mondja, önállóan szabályozzuk le, hogy milyen tulajdonosi, illetve használói felelőssége van annak, aki termőfölddel rendelkezik, illetve aki a termőf öldet termőföldként kívánja hasznosítani. És itt is volt egy filozófiai vita az elmúlt tíz évben, voltak, akik a földet féltették, idetartoztak a liberálisok, és voltak, akik a földtulajdonost. Voltak, akik a tulajdonos oldaláról közelítették meg, hogy tul ajdonos az legyen, aki rendes, becsületes magyar állampolgár. Mi meg azt mondtuk, hogy tulajdonos az legyen, aki leginkább tudja hasznosítani és védeni ezt a földet, és leginkább az adott közösség érdekében tud ezzel gazdálkodni. És nem tudtunk túllépni, a mai napig nem tudtunk odáig elmenni, hogy ezt a dán modellt igazából figyelembe vegyük, és elmozduljunk abba az irányba, a helyben lakók, tehát a földközeli használók irányába mozduljunk el. Most figyelmeztetem a tisztelt ellenzéket, jövőre bejön a farmtí pusú támogatás, itt a családi gazdaságokkal probléma lesz, akik egyébként szerepelnek a földtörvényben mint elővásárlásra jogosultak, és ugyanígy az őstermelők is.
