Országgyűlési napló - 2007. évi nyári rendkívüli ülésszak
2007. június 19 (85. szám) - A Magyar Távirati Iroda Zrt. 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2006. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről, valamint a Magyar Távirati Iroda Zrt. 2006. évi tevékenységéről... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
178 nincs olyan hírügynökség, amely ne hibázna. Nincs olyan ember, aki nem hibázik, négy lába van a lónak, mégis megbotlik. Sok minden történhet, ami nem jól sikerül. Csak az nagyon fontos, hogy ilyen esetekben az, aki hibázik, ha az a nemzeti hírügynökség, akkor a nemzeti hírügynökség tudja beismerni a hibáját, tudjon elnézést kérni, tudjon helyesbíteni. Azt hiszem, ez joggal elvárható a nemzeti hírügynökségtől. És úgy látom, ez nem mindig követ kezett be megnyugtatóan. Menjünk tovább! Ha azt mondjuk, hogy a magyar állam - mert az alkotmányban is szerepel - nemzeti hírügynökséget működtet, ha a mindenkori költségvetés többmilliárdos támogatást ad a Magyar Távirati Irodának, a nemzeti hírügynökségn ek, akkor egy ilyen hírügynökségtől joggal várjuk el, hogy arra törekedjen, hogy ne hibázzon, egyáltalán ne hibázzon. De az elmúlt évben soksok hiba volt, ha beszélt róla a pártdelegáltakból álló ORTT, ha nem. Két egyszerű példa, az egyik még egy dicséret is lehetne: 125 éves volt az MTI, 50. évfordulója volt az 1956os szabadságharcnak, forradalomnak. Készített az MTI a 2006. októberi napokról egy olyan különleges kiadványt, amit sem előtte, sem utána - egy hírlapot, ez az MTI Hírlap. Ezt el is küldte sok aknak. Ez egy szép kezdeményezés, a 2006. októberi MTIhírekből összeállított hírlap. Csak egy apróság: október 212223áról szól ez az összesítés, de 24éről már nem. Tudjuk, hogy milyen dolgok történtek Magyarországon 23án és 24én is, mi minden derült még ki, a rendőri brutalitás, ami példátlan 1989, 1990 óta, ez itt kicsúcsosodott, de az MTI olyan szerkesztési elvet választott, hogy már nem nagyon fért bele ebbe a kiadványba, ebbe az újságba. De 21e belefért, amikor a legnagyobb kormánypárt kongressz ust tartott, és arról szép képes beszámoló is szerepel az újságban. Szóval, ezek a szerkesztési elvek azok, amelyek szerintem nincsenek rendben egy nemzeti hírügynökségnél. Ennél sokkal érzékenyebbnek és figyelmesebbnek kellene lenni. Vagy még egy példa: 2 006 decemberében az emberi jogok világnapján éppen csak a magyar parlament emberi jogi bizottságának elnökét nem kérdezték meg, pedig sajtónyilvános eseményeken is szerepelt, de az ő megjelenése ezen világnap alkalmából nem szerepelt az MTI hírei között, m íg más politikusé szerepelt. Azt hiszem, ez is olyan ügy, ráadásul a parlament egy jelentős bizottságával kapcsolatosan, ami nem helyes és nem megengedhető. A tartalmi problémákon kívül pedig hallottunk már itt arról, hogy az Állami Számvevőszék bizonyos k ifogásokkal is élt. Nem feltétlenül alapvetőek ezek, de nagyon fontosak. Akkor, amikor az ÁSZ azt írja, hogy a Magyar Távirati Iroda működése és szervezeti és működési szabályzata több ponton nincs összhangban, az azért nem megnyugtató. Nem megnyugtató, ug yanis nyilvánvalóan úgy kell működnie a cégnek, hogy a napi működése a szervezeti és működési szabályzatával teljesen összhangban legyen. Amikor azt olvashatjuk az Állami Számvevőszék jelentésében, hogy a Magyar Távirati Iroda elnökét kéri, javasolja neki, hogy alkossa meg a társaság egységes ingatlangazdálkodási szabályzatát, és készítse el az egységes középtávú ingatlangazdálkodási tervet, akkor az nem megkerülhető. A parlamenti bizottsági tárgyaláson, amikor ezt felvetettem, elnök úr azt mondta, hogy ő m ár ezt nem akarja megcsinálni, majd meglátjuk, ki lesz az új elnök. 2007 végén lejár az elnök úr mandátuma, a pályázatot már az arra illetékes szervezet kiírta, nyilván a folyamat zajlik, majd az új elnöknek kellene ezt elkészíteni. Én nem osztom ezt a néz etet. Ha az Állami Számvevőszék 2006 első felében azt mondja, hogy ezt el kell készíteni, akkor ne várjunk tovább, merthogy ez nem személytől függő kérdéskör. Nem attól kell ingatlangazdálkodási szabályzatot készíteni az MTIben, hogy ki az elnök, hanem a szervezet normális működése miatt van erre szükség. Azt hiszem, hogy ezek a pontok és a bizottsági ülésen ezekre kapott válaszok nem megnyugtatóak számunkra. Ezek miatt, valamint a hibák és hiányosságok miatt nem tudjuk támogatni ezt a beszámolót. Egyúttal szeretném azt is jelezni, ami már itt elhangzott, tisztában vagyunk vele, hogy a működési körülmények, a törvényi környezet idejétmúlt, új nemzeti hírügynökségről szóló törvényre van, lesz szükség. Ez nem új keletű felismerés egyik parlamenti pártnál sem, hiszen már két évvel ezelőtt elkezdtünk egy olyan munkát a kulturális bizottság egyik albizottságában, ami előkészíti ezt az új nemzeti hírügynökségről szóló törvényt, ahol tárgyaltunk az
