Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 12 (55. szám) - Mentelmi ügyek: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója:
999 Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Határozathozatal következik. Emlékeztetem önöket, a bizottság úgy foglalt állást, hogy a képviselő úr mentelmi jogát függessze fel. Felhívom figyelmüket, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelen lévő országgyűl ési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy felfüggesztie Lázár János országgyűlési képviselő mentelmi jogát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 288 igen szavazattal, 7 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy Lázár János mentelmi jogát felfüggeszti. A mentelmi bizottság H/2408. számú javaslatában indítványozza, hogy a Hajdúböszörményi Városi Bíróság megkeresésével érintett ügyben az Országgyűlés Tóth József országgyűlé si képviselő mentelmi jogát ne függessze fel. Megadom a szót Géczi József Alajos bizottsági elnök úrnak, aki a bizottság javaslatát szóban is indokolja. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS , a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy látszólag kis jelentőségű ügy van előttünk, azonban ha nem is egy órában, de néhány bevezető mondatot csak mondanék róla, mert a becsületsértés, rágalmazás mint magánvádas büntetőeljárás 16 év óta nincsen rendben a magyar jogi szabál yozásban, sem a bírói értelmezésben. Most csupán annyit idéznék fel, hogy miközben a közvádas ügyekben a nyomozó hatóságon, az ügyészségen és végül a képviselő esetében a legfőbb ügyészen, tehát többszörös mérlegelésen keresztül kerül az Országgyűlés elnök éhez, majd onnan a bizottsághoz, majd az Országgyűléshez az adott ügyben a mentelmi jog felfüggesztésének problémája, a magánvádas ügyeknél az történik, hogy az adott területi bíróság eljáró bírója, nyilván a bírói függetlenségből is következően, semmilyen más társas mérlegelésben lehetőséget nem kaphat, ezért a bíró továbbítja a magánvádas indítványt az Országgyűléshez. Sok esetben előfordult az első időszakban, hogy még a felfüggesztést sem kérték, mert tudjuk, hogy a jogállási törvényben az szerepel, hog y a mentelmi jog alól ki van véve a becsületsértés és rágalmazás, de néhány sorral arrébb viszont az is szerepel, hogy a mentelmi jog felfüggesztése nélkül büntetőeljárást magánvádas ügyben sem lehet természetesen indítani. 2001 óta már ez a gyakorlat hely reállt, és közben néhány hónappal ezelőtt módosítottuk a törvényt, hogy a közszereplők egymás közti becsületsértés, rágalmazásszerű ügyei általában lehetőleg ne tartozzanak bele, ne legyenek bírósági útra vihetőek, kivéve, ha tudatosan valótlant állít val aki valamiről. Így van a tényállás. Ez viszont fölveti, hogy továbbra sincs a magyar parlamentben etikai bizottság. Ugyanakkor előfordult most a negyedik vagy ötödik alkalommal az öt ciklus alatt, hogy az eljáró bíró egyszerűen mindenféle kommentár nélkül megküldte a feljelentést, a magánvádas indítványt az Országgyűléshez, mégpedig úgy, hogy semmilyen tényállás abból nem volt kiolvasható. Nagyon sok esetben előfordult, hogy nem is lehetett érteni, miről van szó, hogyan keveredik bele az érintett képviselő ebbe. Ezért adott esetben, néhány esetben visszaküldtük az eljáró bírónak, hogy lehetőleg pontosítsa a tényállást, hiszen az országgyűlési képviselők a mentelmi jogról, ami azért egy fontos jog a parlament esetében, csak akkor tudnak dönteni, ha nagyjából ismerik a tényállást. Itt, ebben az esetben még egy kis csavar történt. Megküldtem a bizottság nevében a bíró hölgyhöz a felkérést, segítsen bennünket abban, hogy mégis megpróbáljuk felismerni, miről van szó, a feljelentésnek mi lenne a tárgya, mi a vád tá rgya. A bíró ezt az egészet továbbküldte az ügyvédhez, aki aztán egy levélben kifogásolta: hogyhogy nem látja a mentelmi bizottság, hogy mi a tényállás
