Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 12 (55. szám) - Elzbieta Lukacijewska, az IPU lengyel-magyar baráti tagozata elnökének és Johanna Stempinska Lengyelország budapesti nagykövetének köszöntése - A magyar-lengyel barátság napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HÁRS GÁBOR (MSZP), a napirendi pont előadója:
985 kezdeményezésében, s Lengyelországnak az európai gazdaságba való bekapcsolódása elősegítésében. A lengyelek legnagyobb királyaik között tartják számon Nagy, vagy ahogy ők nevezik, Magyar Lajost, majd annak leányát, Hedviget, a Jagellódinasztia megalapítóját. Több Jagelló is ült a magyar trónon, Báthori István erdélyi fejedelem pedig tíz éven át Lengyelország uralkodója is volt. A reneszánsz kor kiemelkedő szellemi központja volt a krakkói egyetem, s volt olyan idősz ak, amikor a diákok egynegyede magyar volt. Igen szoros kapcsolatban álltak Lengyelországgal a magyar történelemben oly fontos szerepet játszó Rákócziak. S bár II. Rákóczi György belebukott szerencsétlen lengyelországi hadjáratába, ez nem befolyásolta a ma gyarlengyel viszony későbbi alakulását. Annál is inkább, hogy Sobieski János lengyel király szabadította fel Bécs után Esztergomot, amely akkor a törökök egyik legfontosabb erődjének számított. Rákóczi Ferenc pedig a szabadságharc bukása után egy időre Le ngyelországban talált menedékre. A XVIII. század végén Lengyelországot az akkori nagyhatalmak ötnegyed századra eltüntették Európa térképéről, a magyarok lengyelek iránti rokonszenve azonban újult erővel lángolt fel. Az 1831es lengyelországi felkelés oly nagy lelkesedést váltott ki a magyar reformnemesség körében, hogy még fegyveres segítséget is szerveztek a lengyelek mellett. A fiatal Kossuth Szatmárban jelentette ki: „A lengyelt nem tiszteli, aki áldást nem mond igazságos fegyvereire.” A bukott felkelés után csaknem minden magyar udvarház fogadott lengyel menekülteket. Az 1846os újabb galíciai felkelés pedig már közvetlen előjátéka volt 1848 forradalmának. A népek tavasza szorosan összefonódott a lengyel kérdéssel, s a lengyel nemzeti mozgalom vezetői i s nagy súlyt helyeztek a magyarokkal való együttműködésre. A magyar forradalomban és szabadságharcban részt vevő lengyelek - Wysocki, Dembinski, Bem, Woroniecki és még nagyon sokan - örökre beírták nevüket történelmünkbe. Az 1863as felkelés újabb alkalmat adott a magyaroknak, hogy viszonozzák a szabadságharcban való lengyel részvételt. Számuk jóval ezren felül volt, Kossuth még a magyar légió felállítását is tervbe vette. Az első világháború ellentmondásos körülményei között a két nép töretlen barátságáról tanúskodik, hogy - Tisza István kormányának bosszúságára - ismét sok magyar család fogadott be menekülő lengyeleket, és még lengyel légiós kórház is működött. Nem volt ez másképp 1939 szeptemberében sem, amikor a hatalmas német túlerő által legyűrt lengye l hadsereg mintegy 35 ezer katonája, majd őket követve sok ezer civil keresett és talált menedéket, s lelt Magyarországon második hazájára. Számos lengyel iskola mellett Európában egyedülállóan működött Balatonbogláron lengyel gimnázium, amelynek növendéke i mindmáig ápolják a boglári hagyományokat. S nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy egy magyar egység a Varsó melletti kampinosi erdőben harc nélkül adta át fegyvereit a lengyel felkelőknek. A múlt század második felének magyarlengyel kapcsolatait a közö s blokkba való tartozás és a forradalmi eseményekben való szolidaritás kettőssége jellemezi. 1956 októberét Poznan júniusa és Varsó októbere előzte meg. Nem felejthetem el október 23át, amikor Bem apó szobra alatt középiskolás diákként magam is skandáltam a jelszót: „Lengyelország utat mutat, kövessük a lengyel utat!” És a szolidaritás újabb nagyszerű példájaként Lengyelországszerte gyűjtés indult a magyarországi felkelés segítésére, krakkói diákok pedig több teherautónyi és vagonnyi vért és gyógyszert ho ztak Magyarországra. Az 198081ben lezajlott lengyelországi események, a Szolidaritás létrejötte, majd a hadiállapot bevezetése alapvető változások megindítói voltak, amelyek nem kerülhették el a Szovjetuniót sem. Mindez döntő hatással volt az 19891990. évi békés rendszerváltásra mindkét országban. A lengyelországi kerekasztaltárgyalások szolgáltak mintegy mintául a magyarországi kerekasztalhoz; a két országban egymást követték a demokratikus választások. Országaink történelme innen kezdve új fordulatot vett: együttműködésünk a visegrádi keretben, majd a NATO, illetve az Európai Unió tagjaként vált szorossá. Az államközi kapcsolatok mellett egyre szélesebb a társadalmi, az önkormányzatok, iskolák és más intézmények és szervezetek közötti
