Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter:
98 demokratikus normákat, és újabb bizonyíték arra nézvést, hogy a kormány párbeszédet ígér, és mégis anélkül dönt, ígéretei csupán üres retorikai fordulatok, és se mmi közük sincs a felelős és komoly gondolkodáshoz. Ezért az ország nyilvánossága előtt ismét felszólítom az oktatási és kulturális minisztert, hogy tartsa be ígéretét, és indítsa el a régóta esedékes, valódi szakmai párbeszédet az ügyben. Az egyeztetések mellőzésével ugyanakkor történtek módosítások a vonatkozó rendeletekben. A továbbiakban két ilyenről kívánok szólni. 1. A felsőoktatási felvételi eljárást szabályozó, november legvégén kiadott kormányrendelet meglepetésszerűen többletpontokat biztosít bizo nyos hátrányos helyzetű fiataloknak a felvételi eredmények pontszámításakor. Négyet minden hátrányos helyzetűnek, további négyet az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyerekeinek, nyolcat a fogyatékkal élőknek, és további nyolcat azoknak, aki k kismamaként vagy várandósként felvételiznek. Összesen 24et. A Felsőoktatási Információs Központ honlapja viszont január 28án 50 többletpontról adott tájékoztatást. Kérem a miniszter urat, derítse ki e félretájékoztatás szerzőjét, és vonja felelősségre, majd szíveskedjék informálni ennek megtörténtéről; kérem, ne úgy, ahogy az érettségi felülvizsgálatával kapcsolatban eddig tette. 2. Ezen túl a 24 többletponttal kapcsolatban is vannak ellenvetéseink. A Kereszténydemokrata Néppárt alapértéke azt szolgálni , hogy minden elesett embernek legyen esélye boldogulni, teljes értékű emberi életet élni. Elkötelezettek vagyunk a gyermekeket vállalók kiemelt segítésében is. Ezért egyetértünk azzal, hogy mindőjüket támogatni kell minden módon. Ezt úgy értjük, hogy külö nböző programokkal, mint amilyen például az Arany János tehetséggondozó program, kell elősegítenünk, hogy megállhassák a helyüket a rájuk váró versenyhelyzetekben. Ám szociális támogatásuk nem teremthet szakmailag előnytelen feltételeket az e kategóriákba nem sorolhatóknak. Az egyetemi felvételi megszűnése óta az érettségi versenyvizsgává vált. Az érettségi többszintűvé tétele éppen annak mércéjeként hivatott szolgálni, hogy a képességeiket tekintve felsőfokú tanulásra leginkább alkalmas fiatalok nyerjenek felvételt az egyre inkább szűkülő kerettel dolgozó felsőoktatásba. Ezt a szakmai szempontot a szociális szemponttal összekeverni súlyos hiba, ami nem az igazságosságot szolgálja. Ahelyett, hogy a kormány a hátrányos helyzetűek valódi segítésére fordítana e nergiát és forrásokat, a saját rossz lelkiismeretén akar könnyíteni azzal, hogy a 120 pontos rendszer 20 százalékát kínálja fel ab start előnyként. Nem emlékeztet ez kísértetiesen a szocializmus évtizedeinek gyakorlatára, amikor is előnyben kellett részesí teni a felvételinél az úgynevezett „F”eseket és a Szocialista Hazáért Érdemérem kitüntetettjeinek gyermekeit? A rendeletalkotók szociális érzékenysége azonban érthetetlen módon eltűnt, amikor az OKÉVban szervezett, tanulói jogviszonyon kívüli érettségi v izsga díjairól döntöttek. Az összegek éppen ezen réteg tagjai számára megfizethetetlenül magasak. Ha például valaki két idegen nyelvből és informatikából akar újabb vizsgát tenni, vizsgadíjként összesen 69 ezer forintot kell fizetnie. (9.10) Hogy értse min denki: azokról a fiatalokról van itt szó, akiknek nem sikerült első nekifutásra bekerülniük a felsőoktatásba, esetleg meg sem próbálták. Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppárt elfogadhatatlannak tartja ezt a diszkriminációt, a másik oldalról pedig ezt a durva érzéketlenséget. Kérjük az oktatási minisztert, hogy korrigálja az említett rendelkezéseit. Köszönöm. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A napirend előtti felszólalásra Hiller István miniszter úr kíván válaszolni. DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter :
