Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 12 (55. szám) - Karsai Péter (MDF) - az oktatási és kulturális miniszterhez - „Hol vannak a tavalyi ígéretek?” címmel - KARSAI PÉTER (MDF): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KARSAI PÉTER (MDF):
959 KARSAI PÉTER (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az őszi üléss zakon többen és többször szóba hoztuk a pedagógusok jogos sérelmét, hogy tudniillik a közoktatási törvény változtatása kapcsán olyan adminisztrációs pluszterhet raktak a pedagógusok vállára, amely egyrészt fölösleges, másrészt megalázó számukra. Ez a munka néha heti több órát vesz igénybe, mire azokat a bonyolult papírokat kitöltik, és ennek csak negatív hozadéka van, haszna viszont nemigen. Egy alkalommal államtitkár úr is azt válaszolta, hasonló választ adott, mint Hiller úr, de most mégis őt fogom idézni , mégiscsak ő a miniszter. Mit is mondott? Pontosan idézem a mondatát: „Olyan rendelkezéseket, részben kormányhatározatokat kívánok előterjeszteni, amelyek a feleslegessé vált bürokratikus intézkedéseket részben vagy egészben leveszik a tanárok válláról.” Ez a válasz november 27én hangzott el Herényi Károly frakcióvezető úr kérdésére. Most tehát kérdezem az államtitkár urat, hogy amikor már közelebb vagyunk a húsvéthoz, mint a karácsonyhoz, hol tart a pedagógusok ügye, megszületette az ígért kormányhatáro zat. Várom válaszát. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : (Mikrofon nélkül.) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! (Közbeszólások.) Elfelejtettem hangot adni magamnak, de nem késő. (Feltűzi a mikrofont.) Szóval, tisztelt képviselő úr, a tavalyi ősz folyamán a képviselő úr is - hozzáteszem, a Pedagó gusok Szakszervezete is - fölhívta a kormány figyelmét arra, hogy az augusztusban megszületett kormányrendelet - a közalkalmazottak jogállásának különös kérdéseit taglaló 138. számú kormányrendelet - szabályai úgy sikerültek, olyanok lettek, hogy bizony az intézmények számára olyan adminisztrációs terhek keletkeztek, amelyeket jelentős részben a pedagógusokra hárítottak át, és amelyek a kéthavi időkeret, a közoktatási törvény módosításában szereplő szabályaihoz igazodva egy meglehetősen részletes munkaidőn yilvántartás elkészítését tették kötelezővé a pedagógusok számára. Hozzáteszem, hogy a kéthavi időkeret kapcsán szintén más problémákat is jeleztek mind a pedagógus szakma képviselői, a szakszervezetek, mind pedig a mindkét oldalon ülő országgyűlési képvis elők. Elsősorban azt, hogy sok olyan, az iskolai élethez kötődő elfoglaltság van a tanulmányi kirándulástól a múzeumlátogatásig, amely bizony hozzátartozik az iskolai élethez, de a kéthavi időkeret szabályai között nem elszámolható. A képviselő úr kérdésér e is azt ígértük, hogy ezt a kérdést a lehető leggyorsabban rendezzük. Ennek következtében született meg egyrészt a közoktatási törvénynek egy olyan módosítása, amely pontosította az időkeret kiszámítására vonatkozó szabályokat, és lehetővé tette, hogy az intézmény számára ne legyen szükség arra, hogy minden időkeretet beleszámítsanak; magyarul, hogy a más iskolai feladat miatt elmaradó órákat be lehessen számítani, ezt lehetővé tette. Másrészt pedig december 23án - a képviselő úr is említette a karácsonyt - jelent meg a 138as kormányrendelet módosítása, amely (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) megszüntette ezt az adminisztrációs terhet, egyértelművé tette, hogy semmilyen többletadminisztrációra nincs szükség. (16.10) ELNÖK ( dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót a képviselő úrnak. KARSAI PÉTER (MDF) : Államtitkár úr, valamilyen ellentmondást vélek a mai tapasztalatom és az ön által elmondottak között felfedezni, hiszen ma délelőtt éppen a volt iskolámból jöttem el, a hol megkérdeztem, hogy
