Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 6 (54. szám) - A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
890 Köszönöm a szót, elnök úr. A mániákus 5 EUMEs életképességi határral kapcsolatos fölvetésemhez kapcsoló dóan azért engedje meg, kedves államtitkár úr, hogy ez a 15 hektár a kertészeti ágazatokra vonatkozik. Ott az egy nagy gazdaságnak számít a kertészetben, ha valaki 15 hektárral foglalkozik. Szeretnék egy másik számot mondani, hogy mit is jelent ez az 5 EUM E: 135 szarvasmarhát. Tessenek mondani nekem, hány család van vidéken, aki 135 szarvasmarhát tart? Mert akkor válik csak életképessé, akkor adhat be pályázatot, mondjuk, az istálló fölújítására. (Gőgös Zoltán: Ez így megint nem igaz.) Azt mondja államtitká r úr, és ez nagyon jól hangzó dolog, hogy hát nincsenek kizárva, kérem, másból, más jogcímekre beadhatják a pályázatokat. Ugye, államtitkár úr, pont erről beszélünk, hogy az egyéb jogcímeken, ahová pedig beadhatnák ezek az emberek a pályázatukat, akik nem érik el, mondjuk, ezt az 5 EUMEt, ott meg forrás nincs. Az egyik helyre nem tudja beadni, mert olyan életképességi határ van, a többin meg alig van forrás, ezért nem fog forráshoz hozzájutni, és utána el lesznek kénytelenek utasítani a pályázatukat, mert azt mondják, hogy forrás hiányában nem fogadjuk be a pályázatot. Az, hogy az EU szabályozná ezt, azt pedig államtitkár úr is tudja, hogy nem így van. Az EU azt mondja, hogy EUMEben kell mérni a gazdasági teljesítményt. Nem tudom, mennyire közismert, ez 12 00 euró standard fedezeti hozzájárulásnak felel meg. (Gőgös Zoltán: Óriási pénz.) Ennyit mond. Nem azt mondja, hogy 5 EUMEnél kell meghúzni az életképességi határt, hanem a mértékegységét meghatározza. Németországban 4 EUME az életképességi határ. Tessene k összehasonlítani a német viszonyokat, az ottani gazdálkodás körülményeit az életképesség szempontjából Magyarországgal! Extrém szélsőségesen kizárja, államtitkár úr, bizonyos köröket kizár a támogatásból. És nem a 700 ezerről beszélek én itt, hanem a 208 ezer regisztrált gazdáról, akinek a 80 százaléka ilyen játékszabályok mellett be sem adhatja a pályázatát. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Ismét Gőgös Zoltán államtitkár úr következik. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium i államtitkár : Azért kértem szót, mert ha valakik, termelők figyelik ezt a parlamenti közvetítést - és tudom, hogy figyelik, mert a múlt héten is jelezték, hogy végre volt egy olyan parlamenti vita, amit végig lehetett ülni; egyébként szerintem most is ily en a vita, nincs ezzel semmi probléma. Azért mondom, képviselő úr, az megint nem igaz, hogy csak az kaphat fejlesztési támogatást, akinek 135 tehene van, mert ön ezt mondta. (Dr. Ángyán József: 5 EUME.) Na de az 5 EUMEt nem úgy mérik, hogy akkor lenni kel l 135 tehénnek, lenni kell 15 hektár földnek - ez egy komplex fogalom! Tehát akinek van, mondjuk, 15 hektárja, meg hozzá, mondjuk, 3040 darab állat, ott messze kijön a 15 EUME, képviselő úr. De hát életszerű ön szerint az, hogy valakinek van 135 tehene, é s egy deka földje nincsen? Én úgy gondolom, hogy ez megint csak esetleg az egyetemi katedráról életszerű; én nem gondolom, hogy ilyen Magyarországon egyáltalán létezhet. Gondoljuk már végig! Pont a tehenészet az, ahol földterület nélkül 130 tehénhez 4050 hektár csak a trágyaelhelyezéshez meg a tömegtakarmány előállításához kell, dekára kiszámolhatjuk, ha gondolja, hogy mihez mennyi területigény van. Az nem igaz, hogy egy 100 tehenes termelő nem tud, az én összes 100 tehenes családi gazdálkodó ismerősöm meg barátom mind fejleszteni fog, mégpedig állattartásban is fejleszteni, növénytermesztési gépesítésben is fejleszteni fog. Azért azzal is vitatkoznék, amit képviselő úr mondott, Jakab képviselő úr, hogy a jövedelemtermelés meg az, hogy mit fejlesszünk, a pi acra jutást. Ez mind igaz, de azért a költségeknél, meg hogy mi piacképesek vagyunke, azért alapvetően az döntő, hogy mennyiért állítjuk elő azt a terméket, amit piacra akarunk vinni. Mert azért rendben van, utána kell egy jó marketing, hogy megismertessü k, de ha kétszer annyiból tudjuk megcsinálni azokat az
