Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 27 (52. szám) - A Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2003. február - 2005. február) szóló beszámoló, valamint a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2003. február - 2005. február) szóló... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP):
670 A horvátok esetében Hercegszántó már korábban is így működött, megemlíti a jelentés - ami egy más típusú intézmény, de fontos, és remélem, ki is fogják használni a horvá tok a horvát állam nagylelkűségét , hogy a Pagszigeten létrejöhetett egy olyan intézmény, ami majd a hazai horvátok továbbképzési bázishelye is lesz az anyaországban. De fontos a németek esetében a pécsi intézmény átvétele, a pilisvörösvári, sőt a némete k esetében Pécsen a kollégium felépítése és megalapítása. Államtitkár úr szintén szólt a szlovákok esetében a szarvasi intézmény átvételéről. Az intézményátvételi lehetőség persze csak a népes kisebbségek esetében adott, éppen ezért ne feledkezzünk el a ki sebb közösségekről, lengyelekről, bolgárokról, görögökről, akik élve a törvény adta lehetőségekkel, megteremtették annak feltételeit, hogy valamifajta kiegészítő kisebbségi oktatás történjen az ő igényeiknek megfelelően azokban az intézményekben, amiket me galapítottak. Szerény szám, de meg kell említeni - többre is szükség lenne , hogy kilenc olyan intézményről tud ma a jelentés, ahol cigány nyelvű nemzetiségi oktatás történik. Én is azt gondolom, hogy szimbolikus jelentősége van annak, hogy hatósági jogkö rükkel először élhettek a kisebbségi önkormányzatok ebben az időszakban, amikor megalkották a kisebbségi közösségi utónévtáraikat. Azt már csak a történet fényezésének gondolom - bár így lenne , hogy akkor, amikor az Európai Unióban alkotmányt akartunk pr odukálni, amikor a magyar kormány és egyébként az európai parlamenti képviselők ott megnyilvánultak, akkor olyan mély összefüggéseket láttak a hazai kisebbségpolitikai gyakorlat és ennek valamilyen európai uniós leágazásának megteremtése között. Azt gondol om, hogy ez az utólagos ideológiagyártás. Bár ilyen összefüggések motiválták volna a kormányt, hogy a hazai kisebbségi világ mozgáslehetőségeit növelendő akarták, mondjuk, az alkotmányban megfogalmazni azt a mondatot, amit az alkotmánytervezetbe sikerült v égül is bevenni, csak mi ratifikáltuk, de utána a hollandok és mások összedöntötték ezt a rendszert. (19.20) Szól a beszámoló arról is, hogy ’90 után, 2001ben volt egy népszámlálás, és a népszámlálás tanulságaiból levon néhány tételt. Én megemlítek egyet: nő azoknak a száma 2001ben - 1990hez képest , akik önmagukat nemzetiségieknek vallják. Ez valószínűleg összefügg a kisebbségi törvénnyel, ami valamifajta pezsgést hozott a kisebbségi közéletben, ugyanakkor megemlíti azt a sajnálatos számot is - és ez a lényeg , hogy viszont csökken azoknak a száma, akik önmaguk esetében valamelyik kisebbségi nyelvet anyanyelvként említik vagy ismerik. Tehát világosan látszik - a kisebbségi törvény működése ellenére is , hogy egyre nagyobb a nyelvvesztés, ennek mindenf ajta veszélyével is. Hogy ezt a folyamatot megállítsuk, ezt az oktatási szerkezetben lehetne ösztönözni és megtenni; ezért a kormány nemhogy nagyon keveset tesz, semmit nem tesz. Erről majd még szólni szeretnék. Azért, hogy jusson időm néhány kritikai észr evételre: hogyan alakultak az anyagiak ebben az időszakban? Meg lehet említeni persze, hogy az országos önkormányzatokra jutott anyagi források végig növekedtek. Ez összefügg a kisebbségi törvény módosításával, hiszen érdemi feladatot kapnak, feladatellátó k lesznek, normális hivatalra van szükségük, a következő időszakban őket is törvényességi szempontból felügyelik, fel kell pumpálni ezeket az országos önkormányzatokat, ezeknek a hivatalait, ezért érthető, hogy oda több pénz jutott. De érthető az intézmény átvételi keret mint pozitívum, ami többletpénzt jelent, de ugyanakkor említsük meg, hogy a nagy közalapítványra egyre kevesebb pénz jutott, hogy a nagy közalapítvány ez alatt az időszak alatt, nyugodtan mondjuk ki, törvénytelenül működött; az Állami Számve vőszék szerint, az Országgyűlésben is figyelmeztettük erre a kormányt, a kormány még arra is képtelen volt, hogy a bíróságok előtt valamifajta átvezetéseket tegyen, a felügyelőbizottság soha nem ülésezett, és még folytathatnám a sort. Ebben az időszakban e gyértelműen csökkentek a források, amelyek a települési kisebbségi önkormányzatoknak jutottak, és mondjuk, stagnáltak azok a források, amiket a civil világ kapott. Média. Szomorú, ami le van írva. Valamikor 2000ben az országos önkormányzatok és a Televízi ó között létrejött egy megállapodás. 2004ben a Televízió akkori vezetői - felismerve azt, hogy ez az ő szabadságukat sérti - felrúgták ezt a megállapodást, és sikerült úgy átalakítaniuk az
