Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 27 (52. szám) - A Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2003. február - 2005. február) szóló beszámoló, valamint a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2003. február - 2005. február) szóló... - ELNÖK (Harrach Péter): - GILYÁN GYÖRGY, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója:
664 A beszámoló elkészítéséhez hozzájárultak a megyei önk ormányzatok közgyűlései is, valamint a megyei közigazgatási hivatalok, a KSH, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete, a pécsi regionális kutatóintézet is. Mindannyiuknak kö szönet ezúton is. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló ’93. évi LXXVII. törvény történelmileg új lehetőségeket nyitott Magyarország nemzeti és etnikai kisebbségei szempontjából. A törvény hatálybalépése óta eltelt több mint egy évtized korszakos eredményeket hozott. Kisebbségvédelmi rendszerünk egyik legerősebb elemeként létrejött, és hazai, valamint nemzetközi elismerést vívott ki magának a kisebbségi biztosi intézmény. A kiteljesedő kisebbségi önkormányzati rendszer révén újabb lendületet kapot t a kisebbségi közélet. Nemzetiségi közösségeink, fokozatosan megerősödve, egyre inkább kezükbe vették saját sorsuk irányítását, az identitásőrzés intézményi körét, és ehhez az állam - a többcsatornás finanszírozási rendszer révén - egyre inkább feladatori entált támogatást is biztosított. Ugyanakkor a beszámolási időszakra az is nyilvánvalóvá vált, hogy a tíz éve mintaértékű kisebbségvédelmi jogi keretek továbbfejlesztésre szorultak. A továbbfejlesztés alapgondolata kettős volt: egyrészt egyensúlyt, összhan got kellett teremteni a kisebbségi civil és az önkormányzati szféra között, mivel csak erős társadalmi alapokon fejleszthető tovább a közjogi szerepvállalás önkormányzati intézményrendszere. Másfelől biztosítani volt szükséges a kisebbségi lét alapjait jel entő intézményrendszer működésének, továbbfejlesztésének jogi, szakmai és pénzügyi alapjait. A cél világos: valós, tényleges kisebbségi közösségekre épülő, a civil szférát is bevonó bázison erősödjön tovább a nemzetiségi intézményeket fokozatosan kiépítő é s saját kezébe vevő önkormányzatiság. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A beszámolási időszak kiemelkedő kisebbségpolitikai eredményei közül megemlíteném a következőket. A 2003ban létrejött kisebbségi intézmények fenntartási alapja révén jelentősen felg yorsult az a folyamat, amelynek eredményeként az országos kisebbségi önkormányzatok kiépítették saját intézményhálózatukat, fontos oktatási, kulturális intézményeket vettek át, hoztak létre és fejlesztettek tovább. A közoktatás, a nyelvőrzés területé n is jelentős új lépések történtek, így a lengyel, a bolgár és a görög önkormányzat, élve a 2004ben megteremtett új lehetőséggel, kisebbségi kiegészítő oktatást lehetővé tevő iskolát alapított, amely közoktatási forma a rendkívül erős szórványhelyzetben é lő, kis létszámú kisebbségi népcsoportok számára térségünk egészében is mintaként szolgálhat a jövőben. Kiemelkedő fontosságú eseményként kell hangsúlyozni, hogy több nemzetiségi közoktatási intézmény, a korábbi nyelvoktató oktatási, nevelési formát tovább fejlesztve, áttért a kétnyelvű oktatásra. Ez minőségi áttörést és jelentős szemléletbeli változást jelent mind az intézményfenntartók, mind a helyi közösségek részéről. Itt említhetjük példaként a szentpéterfai és a felsőszentmártoni horvát iskolákat. A je lentősen felgyorsult intézményátvételi folyamat keretében a hercegszántói horvát iskola mellett a német és a szlovák országos önkormányzatok saját fenntartásba vették a pécsi és a pilisvörösvári német iskolaközpontot, míg a szarvasi és békéscsabai szlovák oktatási intézményeket pedig a szlovák országos önkormányzat vette a kezelésébe. (18.50) Jelentős jogalkotási és gyakorlati lépések történtek a romák integrált esélyteremtő oktatásának érdekében, s többéves fejlesztési munka eredményeként hat település kil enc nevelésioktatási intézményében cigány nyelvű nemzetiségi oktatónevelő munka vette kezdetét. E lépésekkel megteremtődtek az Európa Tanács nyelvi chartája magyar vállalásai cigány és más nyelvekre történő kiterjesztésének igen fontos feltételei. A besz ámolási időszak egyik fontos újdonsága továbbá, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok első alkalommal élhettek hatósági jogkörükkel akkor, amikor megalkották és
