Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 14 (83. szám) - „Egyéves az őszödi beszéd” című politikai vita - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. TAKÁCS ALBERT igazságügyi és rendészeti miniszter:
4406 azzal, hogy ennek a témának, az ezzel kapcsolatos gondolkodásnak és az erről való vitatkozásnak nem most és nem itt van a vége. A hosszú vita alapján arra a következtetésre jutottam, hogy először is ennek a beszédnek bizon yos megközelítési módjait kell tisztázni. Ez a nyilvánosság előtt sem árt, de kinekkinek a maga számára bizonyos következetéseket le kell vonni. Ehhez a beszédhez lehet közelíteni nyelvtani, grammatikai szempontból, lehet vizsgálni logikai szerkezetét, le het történeti összefüggésekbe helyezni, és lehet rendszertanilag értelmezni az egészet. A jogtudományban ez a jogszabályok értelmezésének a hagyományos kánonja hosszú idő óta. Csak míg a jogértelmezés során az egyes módszerek sorrendje kötött és nagyjából szabályozott, hogy egyikről hogyan térhetünk át a másikra, a politikai vitában ezek a módszerek szabadon változtathatók, szabadon kombinálhatók. És ebből következik az, hogy ugyanarról a dologról beszélve kiki eltérő következtetésre juthat. Azt hiszem, ho gy egy demokratikus kommunikációban ennek azért különösebb kockázata még sincsen, hiszen a tévedések - vagy ahogy ma gyakran elhangzott, a hazugságok - ebben a demokratikus kommunikációban egykönnyen kideríthetőek, és kinekkinek azonnal megvan rá a módja, hogy rámutasson az ellenfélnek a logikátlanságára, csúsztatására, netán hazugságára. Az őszödi beszéddel kapcsolatban én azt a sarokpontot szeretném leszögezni, hogy Magyarország bajainak, a magyar társadalom bajainak az őszödi beszéd nem oka. És ehhez ka pcsolódva azt is szeretném hangoztatni, hogy az őszödi beszéd dicsérete vagy bírálata természetszerűen nem orvosság a társadalom bajaira, nem jelent semmiféle jövőbe mutató utat. Mint a kormánynak nem életkor szerint, hanem hivatalviselés szerint legfiatal abb tagja, talán szabad azt a szubjektív elemet itt most megemlítenem, hogy nekem a személyes viszonyom mi ehhez a beszédhez. (20.20) Számomra ez egyfajta reformgondolkodásnak, reformelkötelezettségnek a dokumentuma, és én reformon olyanfajta intézkedéseke t értek, amelyek bizonyos idő után önjáróvá válnak, és saját maguktól működőképessé tesznek egy rendszert. Egy társadalomban nagyon sok változás van, nagyon sok változtatás van, ezeket az jellemzi, hogy mindig kisebbnagyobb aktualitáshoz kötődő intézkedés ek. Ahhoz, hogy egy intézkedés valóban reformként funkcionáljon, annak önjáróvá, saját lábán megállni tudóvá kell válni. Egy környezetvédelmi reform akkor válik valóban reformmá, ha a környezetvédelmi szempontok önmaguktól, állami noszogatás nélkül is érvé nyesülnek. A teljesítményelv a közigazgatásban akkor válik reformmá, ha a teljesítményelv önmagától is kifejezésre jut, és nem kell ehhez különféle állami noszogatásokat igénybe venni. Nos, számomra ez a beszéd ennek a foglalata, és azt hiszem, a kormányna k, a baloldalnak, az MSZPnek a reformfordulata leginkább ehhez köthető. Még egy gondolat erejéig a személyes dolgoknál maradva: ebben a beszédben számos olyan elem van, amit én személy szerint vállalhatónak tartok és megszívlelendőnek tartok, így mindenek előtt azt, hogy ennek a folyamatnak a vállalása, az ebben a folyamatban való közreműködés személyes felelősséggel jár, aminek vannak kellemetlen oldalai, hiszen konfliktusokat kell vállalni, kockázatokat kell vállalni. Egy további elem, amit szeretnék mege mlíteni, hogy a politizálásnak ez a módja nem szabad, hogy egzisztenciális kérdéssé váljon, és az befolyásoljon bárkit, hogy ezzel ilyen vagy olyan állást, ilyen vagy olyan felügyelőbizottságot kockáztate. A harmadik, talán legfontosabb dolog, amit szeret nék megemlíteni, az az útkeresés szerénysége. Egy pillanatig nem gondolom azt - és ez szerintem az őszödi beszédben is hangot kapott , hogy valaki a tudásnak, a csalhatatlan ismereteknek a birtokában lenne, számomra ez egyfajta szerénységre intő megnyilat kozás, és mindennek összefoglalásaként az a fajta felhívás az erőfeszítésre, amely egy ilyenfajta folyamatnak a kezelésére, vitelére irányul.
