Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 14 (83. szám) - A két politikai vita időkeretének ismertetése: - „A második Gyurcsány-kormány első éve” című politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
4317 Köszönöm, elnök úr. Nagyon röviden szólnék. Azt hiszem, hogy a külpolitika valóban gyakorlatias műfaj, és itt Hock képviselő úrhoz szeretnék kapcsolódni. (A z elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ugyanakkor ennek a gyakorlatiasságnak, pragmatizmusnak, ahogy fogalmazunk manapság, vannak határai. Ez pedig az elvtelenség. És Magyarország nagyon közel került ahhoz, hogy elérje ezt a határt. Világos kell hogy legyen, hogy egy szövetségesi rendszer részét képezzük; világos kell hogy legyen, vannak evidens nemzeti érdekeink mind a szövetségi kötelezettségeinknek, mind a nemzeti érdekeink mércéjén. Sajnálatos módon az elmúlt esztendőben M agyarország könnyűnek találtatott. Erről beszéltem. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra jelentkezett Kozma József, az MSZP képviselője. Parancsol jon! DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Két konkrét dologra hadd utaljak! Ami azt illeti, hogy Magyarországnak ne lenne a NyugatBalkánnal kapcsolatban politikája, ez egy olyan állítás, amelyről Németh Zsolt képviselő úr is tudja, hogy nem igaz. Ha van olyan európai állam - itt a térségünkben különösen , amelynek elsődleges nemzeti érdeke, hogy a NyugatBalkánon a demokratizálódás és a stabilizáció folyamata előrehaladjon, ez Magyarország. Egyetlenegy alkalmat sem a magy ar kormány, sem egyetlen parlamenti szereplő - beleértem ebbe természetesen az ellenzéket is, Németh Zsolt képviselő urat is, de magunkat is - el nem mulasztunk, hogy diplomáciai kapcsolatokban, de civil kapcsolatokban is, önkormányzati kapcsolatokban, gaz dasági kapcsolatokban ne erősítsük azokat a határon átnyúló együttműködéseket és a NyugatBalkán országai számára a stabilitás által biztosított európai perspektívát, ami egyedül biztosítéka lehet ebben a régióban a fejlődésnek. Mert természetesen ismert a z a magyar diplomáciai álláspont is, hogy Koszovó kérdésében elsődleges érdekünk, hogy olyan megoldás szülessen - és ez közismert, akárhol olvasható, képviselő úr; mondjuk, a Külügyminisztérium honlapján, hogy közelebbi forrást jelöljek meg , hogy a nemze ti kisebbségek Koszovóban rendelkezzenek azokkal a jogokkal, amelyek számukra a biztonságot hosszú távon garantálják. Alapvető érdekünk, hogy olyan megoldás szülessen az ENSZ határozata alapján, amely a nemzetközi garanciákat biztosítja, de egyben a régiób an nemcsak Koszovó, nemcsak Szerbia, hanem minden jelen lévő ország és nép számára biztosítja a megbékélés és a tartós fejlődés lehetőségét. Ezek olyan nyilvánvaló magyar nemzeti érdekek és prioritások, amelyekben, azt gondolom egyébként, még ráadásul nemz eti konszenzus is van. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Józsa István, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon, öné a szó. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszön öm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az egyéves teljesítményt elemző vitanap gazdasági részéhez szeretnék hozzászólni, ugyanis, gondolom, abban nem sok vita van, hogy a fordulatot, a konvergenciaprogram megszületését badarság lenne csak az Uniónak tulajdonítani. Ez t igazából a gazdaság kényszerítette ki, és hogy jó az irány, azt nemcsak a brüsszeli nyilatkozatokból lehet tudni, amit a héten megszületett döntés is megfogalmaz, hanem a gazdaság azóta tapasztalható visszajelzéseiből, teljesítményéből. Az, hogy a magyar gazdaság növekedése nem lesz annyira dinamikus az átmeneti években, mint korábban volt, ezt tudtuk, várható volt. Viszont, hogy a változás során, az egyensúly megteremtése
