Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 14 (83. szám) - A két politikai vita időkeretének ismertetése: - „A második Gyurcsány-kormány első éve” című politikai vita - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
4306 Két percre Ángyán József képviselő úré a szó. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtársai m! Tisztelt Ház! Gráf József miniszter úr elsőként arról beszélt, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési program milyen lehetőségeket kínál. Az aggályom pusztán annyi, hogy a múlt héten kapta meg a tárca azt a kétoldalas levelet és harmincoldalas mellékl etet, amelyben az Európai Közösség 240 fejezetben, nagy tételben felsorolja, hogy mi az, amit módosítani kéne, illetve hogy milyen aggályai vannak az Új Magyarország vidékfejlesztési programmal kapcsolatban. Amikor tehát Veres miniszter úr arra utalt, hogy az Európai Közösség, az OECD és az IMF mennyire egyetért azzal az iránnyal, amit Magyarország képvisel, nos azokból a megjegyzésekből, amit az Európai Bizottság, a DGAgri a tárcának megküldött az Új Magyarország vidékfejleszté si programmal kapcsolatban, nem ez derül ki. A levél azt is tartalmazza, miniszter úr, hogy ennek megfelelően hat hónappal meghosszabbodik az a határidő, amely alatt az Európai Bizottságnak el kell dönteni, hogy elfogadjae az Új Magyarország vidékfejleszt ési programot. Én finoman szólva is optimistának tartom a miniszter urat, hogy ebből júniusra aláírt Új Magyarország vidékfejlesztési program lesz. Ráadásul a tárca úgy állítja be, hogy pályázatokat ír ki ezekre a jogcímekre, mintha az Európai Közösséggel vívott harcnak ez egy állomása lenne. Sajnálatos módon, miniszter úr, amíg nincs aláírt megállapodásunk az Európai Közösséggel, bizony feltehetően kockázatos olyan pályázatokat kiírni, amelyeknek nincs meg a forrásfedezete. Ez a lista - mondom még egyszer, 30 oldalas, 240 tételes, tételenként 38 kérdést, aggályt megfogalmazó lista - nem arra utal, mintha az Európai Közösség egyetértene azzal az iránnyal, amit Magyarország képvisel, mintha ez illeszkedne az európai vidékfejlesztési trendhez. Azokat a pályáz atokat írják ki, miniszter úr, amelyek egy adott tőkés csoport szempontjából sürgető forrásigényt jeleznek. Beruházástámogatásokról van szó pusztán, a tőkés csoportok feltőkésítéséről, s még azt a kockázatot is vállalják, hogy az Európai Közösséggel nincs aláírt megállapodásunk az Új Magyarország vidékfejlesztési programról. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Font Sándor képviselő úr a következő felszólaló. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisz telt Képviselőtársaim! Miniszterelnök úr is és miniszter úr is említett számokat a költségvetésből a gazdákhoz esetlegesen eljutható pénzek összegéről. Miniszterelnök úr kihasználva a lehetőségét nyíltan hazudott, amikor azt állította, hogy 400 milliárd fo rintnál is több kerül az idén a gazdálkodókhoz, szemben azzal, amit Torgyán József időszaka alatt és a polgári kormányzás utolsó időszakában nekünk sikerült eljuttatni a gazdálkodókhoz. Nézzük a valóságot! Ő azt mondta, hogy 400 milliárd forint jut a gazdá lkodóknak most, míg a polgári kormány idején 200 milliárd forint jutott nekik. Kezemben van a 20012002es úgynevezett kétéves költségvetés tartalmi része: 310 milliárd forint volt az agrárköltségvetés 2001ben, 319 milliárd forint volt 2002ben. Tehát nem 200 milliárd, hanem 310 és 319 milliárd forint. Nézzük, hogy a 400 milliárd forint - amit miniszter úr is megemlített - hogy is tevődik össze. Az Uniótól érkezik ennek a pénznek a döntő része, mindössze 150 milliárd a nemzeti költségvetés része. Akkor mi is a nagy igazság? Az, hogy a 400 milliárddal szemben áll 319 milliárd; mi az akkori teljes nemzeti forrásunkból 319 milliárd forintot juttattunk a gazdálkodóknak, önök pedig most 150 milliárd forintot juttatnak a gazdálkodóknak, és ácsingózva nézik, hogy az Európai Uniótól mit tudunk esetlegesen lehívni. Ennyit a makroszámokról. Miniszter úr, az első egy évről kértek önök parlamenti vitanapot. Csak néhány szemelvény, mert nincs időnk arra, hogy az összes sérelmet, amit a gazdálkodók elszenvedtek, ma kielem ezzük. Azzal kezdték, hogy a rombolás politikájaként meghirdették az áfaváltozást az élelmiszerek tekintetében is, és azzal, hogy 20 százalékra felemelték az élelmiszerek áfáját, gyakorlatilag az őstermelőktől a
