Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 14 (83. szám) - A két politikai vita időkeretének ismertetése: - „A második Gyurcsány-kormány első éve” című politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
4292 oktatást irányító két szakállamtitkár kollégánk: Manherz Károly, az ELTEBTK korábbi dékánja, még ezelőtt korábban a min isztérium vezető tisztségviselője, soksok évi egyetemi, felsőoktatási gyakorlattal; a közoktatási szakállamtitkár hosszúhosszú évek óta dolgozik a minisztériumban, korábban közigazgatási államtitkár volt, nagyon nehéz rá azt mondani, hogy nincsen vezetői gyakorlata, és nem ismeri a területet. A miniszter úr korábban az OM államtitkára, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának minisztere volt, megint nehéz azt mondani, hogy nem ismeri ezt a területet. Szomorú az, amikor a képviselő úr nem tud tárgysze rű tényeket elmondani vagy kritikát megfogalmazni, hanem ilyenfajta üres és értelmetlen személyeskedéssel próbálkozik. Ami a tényállításokat illeti, ugyanis ezek tévesek: a képviselő úr beszélt például a kistelepülési iskolákról, hogy nincs támogatás. Deho gy nincsen! Arról beszélünk évek óta, hogy a kistelepülési intézményeknek a tagintézménykénti társulásban való működés jelentheti a megfelelő színvonalú munka garanciáit, ehhez bizony külön támogatás van ma is a költségvetésben. A képviselő úr arról beszél t, hogy a tanárképzésben nem tanítunk szaktárgyakat, éppen ellenkezőleg: minden tanárképzés mostantól kezdve egy megalapozó szakmai bachelorszakasszal kezdődik, és ha még lesz idő, akkor később örömmel válaszolok további kérdéseire is, hiszen azt gondolom, a tárgyi ismeretek birtokában lévő képviselővel tudunk jó szakmai vitát folytatni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Hoffmann Rózsáé a szó. DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hallgatom ez t a vitát, és ez a napirendi tárgy olyan, mintha születésnapi örömünnepet ünnepelnénk, legalábbis a kormányoldal részéről. Nos, születésnapnak akkor van okunk örülni, ha az ünnepelt örömet hozott az ünneplőknek. Jelen esetben ezt csak a kormányoldal és a h oldudvara mondhatja magáénak, mert a kormány elmúlt egyéves ténykedése nekik lehetséges, hogy örömet hozott, azonban az ellenzéknek és az ország többségének ilyen örömet nem hozott. Ez talán akkor történhetett volna meg, ha a kormány olyan döntéseket hoz a z elmúlt egy évben, amelyeket kiválónak tekinthetnénk, hatékonyaknak. Ennek köztudottan két vagy három ismérve van: minden döntést úgy kellene meghozni, hogy azt alapos helyzetértékelés előzze meg, a döntés maga megfeleljen ennek a problémának, és ami a le gfontosabb, hogy ezeket a döntéseket az érintettek elfogadják. A vezetéstudomány nem is összeadásjelet, hanem szorzásjelet tesz a döntés jósága, minősége és elfogadottsága között. Az elmúlt egy évben nyoma nem volt annak, hogy a kormány törekedett volna ar ra, hogy a döntések elfogadottsága megtörténjék, ami elősegíthette volna adott esetben a reformokat. Akár az egészségügyet, akár a közlekedést, akár az oktatásügyet nézzük, vagy sorolhatnám még a területeket, mindmind arról szóltak, hogy a kormány a dönté seit megfelelő, mély szakmai egyeztetések nélkül, úgyszólván voluntarista módon hozta meg. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt egy évben kétszer tárgyaltunk közoktatási, felsőoktatási és egyéb oktatási törvényeket, mind a két ízben megfelelő előkészítés n élkül. Erről szólnak a pedagógussztrájkok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és mindenféle tiltakozás, amelyek előrevetítik a reformok sikertelenségét. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre Sza bó Zoltáné a szó. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Pósán képviselő úrról elmondható, hogy tudatlansága rosszindulattal párosult, legalábbis nehéz eldönteni, hogy kilencperces hozzászólásában a felsorolt állítólagos tények informálatlansá gból fakadnake vagy tudatos ferdítésből, ezt majd a képviselő úr talán megosztja
