Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 14 (83. szám) - A két politikai vita időkeretének ismertetése: - „A második Gyurcsány-kormány első éve” című politikai vita - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KÓKA JÁNOS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
4267 Az első év a stabilitás, a kiigazítás tekintetében kifejezetten jól sikerült. És azokkal az értékelésekkel sem tudok mit kezdeni, amikor ellenzéki képviselőtársam azt mondja, hogy sereghajtók vagyunk. Melyik sereget hajtjuk? Legalább tegyük hozzá! Legalább tegyük hozzá, hogy mindez az államháztartási hiányt illeti. De próbáljuk meg elismerni eközben nem azokat az eredményeket, amelyeket a politika hozott össze, hanem legalább azokat az eredmén yeket, amelyeket a gazdaság szereplői fel tudnak mutatni. Hogy ilyen gazdasági környezet, ilyen takarékossági csomag, ilyen stabilizációs intézkedések mellett is ebben az egy évben folyamatosan növelték exportteljesítményüket, hogy a kis- és közepes vállal kozások emelték az árbevételüket és a profitjukat. Legalább őket ismerjük el! Hogy a multinacionális cégek közül ugyanolyan arányban választották Magyarországot, mint korábban. Hogy az egy főre jutó tőkebeáramlás, így munkahelyteremtés tekintetében Magyaro rszág nem sereghajtó, tisztelt képviselőtársaim, hanem vezeti a keletközépeurópai országok listáját. Legalább próbáljunk meg egyetérteni azokban a környezetünket leíró tételekben és adatokban, amelyekkel önök minősíteni szeretnék a mi tevékenységünket. A liberálisok, tisztelt hölgyeim és uraim, három tárca élén kaptak lehetőséget arra, hogy közvetlen felelősséggel vigyék a szabad demokraták programját: az egészségügyi tárca, a gazdasági tárca és a Környezetvédelmi Minisztérium élén. Az egészségügyi tárca végezte egy év alatt a legnagyobb munkát. Egy év alatt beindította azt az átalakítást, amelyre az egészségügynek szüksége van ahhoz, hogy 2010ben jobb legyen a kórház, jobb legyen a járóbetegellátó intézmény, jobb legyen a háziorvosi rendelő, mint 2006b an. Ezért dolgozunk. Ezért dolgozik Horváth Ágnes, és ezért dolgozott előtte Molnár Lajos is. (Babák Mihály: Inkább ne tegye! - Dr. Horváth Zsolt, BácsKiskun megye, 2. vk.: Inkább ne tette volna!) Ha az első év eredményeit nézzük, azt gondolom, hogy látha tjuk a nehézségeit a reformnak, és elismerhetjük az eredményeit. A gyógyszertörvény lehetővé tette, hogy több helyen patikán kívül is olcsóbban juthassanak hozzá a betegek a gyógyszerekhez. És itt álljunk meg egy pillanatra! Önök, tisztelt ellenzéki képvis előtársaim, csatlakoztak ahhoz a szűk patikus- és gyógyszerlobbihoz, amely megpróbálta bebizonyítani, hogy az rossz, ha karácsony éjszaka nem kell egy órát sorba állni a hidegbenfagyban lázcsillapítóért a gyereknek. (9.50) Jobb, ha a patikák megtartják a monopóliumukat, jobb, ha nem lehet patikán kívül fejfájáscsillapítót kapni, mint ha kinyílik ez a piac, lefelé mennek az árak, bővül a választék. Hát nem sikerült! Ma az emberek azt látják, hogy a patikaszerek ára csökkent, és a patikaliberalizáció eredmé nyeket hozott. De már az orvosok is látják, hogy a vizitdíj egy háziorvosnál 180 ezer forintot hagy ott, egy kórház pedig több tízmillió forintot tud a kórházi napidíjból beszedni. Azt is érzik a betegek, hogy több figyelem jut rájuk, hiszen előírtuk, hogy minden betegre öt perc kell hogy jusson. És igen, azt is érzik, amit Varga Mihály képviselőtársam elmondott, hogy az egészségügy rendszere nem jól működik. Csak elfelejtette elmondani, hogy nem tegnaptól működik rosszul, hanem évtizedek óta rosszul működik. Nem vették észre, hogy mindig, amikor belekezdünk az átalakításba, akkor az átalakítás számlájára kezdik el önök írni azokat a funkcionális problémákat, amelyek miatt éppen nekikezdtünk az átalakításoknak. Hogy azok a betegir ányítási zavarok, azok az ellátási rendszert érintő problémák, amiket önök tulajdonképpen teljes joggal hoznak a közvélemény és a tisztelt Ház elé, pontosan azok a problémák, amelyeket le szeretnénk küzdeni egy új ellátási és biztosítási rendszerrel. Ezek az intézkedések, amelyeknek a célja egy jobb egészségügy, fontos elemei a liberális reformnak, ezek nélkül a megszorítások önmagukban értelmetlenné válnának. Nem kozmetikai célú vagy a költségvetés helyzetét javító intézkedések sora az egészségügyi tárca c élja. Mondjuk ki, ha ma Magyarországon az egyik megyében minden harmadik, a másikban pedig csak minden ötödik szülést vezetnek le császármetszéssel, az nem természetes. Ha hazánkban majdnem másfélszer annyi
